Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOCSI LÁSZLÓ (MSZP):
599 Persze országképalakítás nem várható el országépítő program nélkül. És ezzel a kormányzat már hét hónap óta adós! Egy országépítő stratégia persze műfajilag elválik a születésnapi jókívánságoktól , azt nagyon keményen meg kell alapozni; a célok rangsorolásával, a támogatandó célok és a megvalósítási eszközök felsorolásával. Én nagyon nagy örömmel hallottam a miniszterelnök úr fejtegetéseit: hogy a kormányzatnak van célja, és az Európai Unió val való társulás magyar jövőt alakító tényező. De akkor ezt kormányzati stratégia rangjára kell emelni! Miként az előző kormány tisztában volt azzal, hogy fő feladata, az ország történelmi missziója a rendszerváltás, most tudatosítani kell, hogy az új str atégia alapvető meghatározója az, hogy az ország találjon helyet az új és változó Európában. És ehhez kell rendelni a támogatandó célokat, és nem szabad összekeverni a célokat és az eszközöket. Igen, azért a sokat kárhoztatott előző kormány az új Európapo litikában figyelt az orosz partner távlati jelentőségére, és ennek alapján normalizálta először kapcsolatait az orosz föderációval, nullszaldós csapatkivonással, külkereskedelmi pozícióink ötödik helyről első helyre való előrerukkoltatásával, atomhulladékmegállapodással és még sok más egyéb lépéssel. Sajnálatos, hogy ennek nem lett folytatása az elmúlt hónapokban. Európapolitikánkban tudomásul kell vennünk azt, hogy 1995ben az ország kivitelének, külkereskedelmének kereken kétharmada bonyolódik le az Eur ópai Unió országaival. Ennek kell alárendelni a magyar gazdaságpolitikát, a fiskális politikát - és nem fordítva! Új realitások alakulnak ki Európában; és tulajdonképpen a szomszédos országokkal folytatott együttműködést, a magyar kisebbségvédelmi politiká t is ennek rendeljük alá. Nem folytathatunk természetesen olyan politikát, amely elfogadja azt, hogy klubtagsági előfeltételnek a szomszédos országokkal való zavartalan együttműködés számít. Olyan célt nem fogadhatunk el, amelynek a teljesítése nem tőlünk függ. De annak érdekében mindent el kell követnünk, hogy megkönnyítsük a szomszédos országokkal való gazdasági együttműködést a gazdaságpolitika eszközeivel is, mert ez Magyarország alapvető hozománya az Európai Unió felé. Van más hozományunk is termelési telephelyként, stabilitást teremtő európai hídfőállásként, de a szomszédos országokkal folytatott politika is ehhez tartozik. Tisztelt Országgyűlés! Az ellenzéki pártok nyilván támogatnak minden olyan stratégiai törekvést, amely Magyarország európai helyén ek kedvező kialakítására irányul. De ehhez stratégia kell! Megfelelő orientáció és megfelelő cél. Ha ez lesz, akkor lesz konstruktív magatartás is. Köszönöm szíves figyelmüket. (Általános taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Megköszönöm Kádár Béla felszólalásá t. Megadom a szót Kocsi Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt részéről; őt követi majd Varga László, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. KOCSI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vitában az alapszerződések ügyéhez szeretnék néhány gon dolatot hozzáfűzni. Az alapszerződések problémájában, úgy látom, összesűrűsödnek külpolitikánk főirányainak lényeges kérdései. Tartalmazza euroatlanti csatlakozási törekvéseink, a szomszéd országokkal való kapcsolataink rendezésének és a határainkon túl él ő magyarság érdekei képviseletének lényeges kérdéseit. Nem bocsátkoznék bele a gondolat eredettörténetébe, de tény: az Európai Unióban és a NATOban világosan megfogalmazzák, hogy nem kívánnak területi vitákat, etnikai feszültségeket importálni. Ezért a sz omszédokkal való viszony rendezése és ennek lehetséges módjaként a Szlovákiával és Romániával való alapszerződések megkötése szinte csatlakozási feltételként jelenik meg. Ezt a magyar kormány is hangoztatja.
