Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Salamon László): - NÉMETH ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Salamon László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MUSTÓ ISTVÁN (SZDSZ):
579 Tehát igen nagy gond van itt az egész egyeztetési mechanizmussal. A másik pedig, amit ön még itt fölrótt nekünk, hogy találkoztunk Mečiarral. Hát szó, ami szó, a mosoly és a sírás között azért van még több mi mikai forma... ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő úr, lejárt a két perc! NÉMETH ZSOLT (Fidesz) : ... én csak azt nehezményeztem az önök magatartásában, hogy ráfagyott a mosoly az arcukra. Tehát a mosolydiplomáciának ez a lényege, és ne felejtsék el, mini szterelnök úr, hogy a szlovákiai magyarok kérésére találkoztunk mi Mečiarral, szemben önökkel, akik a szlovákiai magyarság ellenében akarnak alapszerződést kötni... (Felzúdulás a bal oldalon. - Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Képviselő Úr ! Kérem képviselőtársaimat az időkeretek szoros megtartására, tehát a viszonválaszok tényleg két percben maradjanak! A következő felszólaló Mustó István képviselő, a Szabad Demokraták Szövetségéből... (Közbeszólások.) Kétperces válaszadásra megadom a szót Kovács László külügyminiszter úrnak. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Nem szükséges két perc... Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csupán Németh Zsoltot szeretném felvilágosítani, hogy természetesen ismét nem zavarják őt a tények. Ugyanis a szlovákiai magyar p ártok előbb ismerték meg az alapszerződés magyar tervezetének szövegét, semmint átadtuk ezt a szlovák külügyminisztériumnak. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Mustó képviselő úré a szó. DR. MUSTÓ ISTVÁN (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A hetvenes évek végén, amikor Spanyolország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Közösségbe, az egyik neves spanyol közgazdász és politikus, Ramón Tamames a következőket írta: akár kívül vagyunk, akár belül vagyunk, gyakorlatilag minket is kötelez a Közös Piac minden szabályzata, piaci rendtartása, a különbség csak az, hogy mindeddig nem ülhettünk annál az asztalnál, amelynél ezekről a szabályokról döntenek. Tisztelt Ház! Olyan ország számára, amelynek kivit ele körülbelül 65 százalékban - legalábbis kétharmadában - a fejlett ipari országokba irányul, amelynek gazdasági korszerűsítése a magántőke beáramlásától függ, amely rá van utalva az importált technológiára, és amely a Nyugat védelmére szorul, az ilyen or szágnak minden más út, amely nem Európába visz, nem vezet sehova. (11.50) Én csak a dolgok reális szemléletére szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét. Az Európai Unióhoz való csatlakozás ügyében a magyar közvélemény és részbe n a magyar politikusok is, az elmúlt években és talán még ma is - ha mérsékeltebben is - három illúziót tápláltak. Az első illúzió az volt, hogy minket tárt karokkal fogadnak. Tisztelt Ház, ez tévedés - legalábbis ami a tárt karokat illeti. Az Európai Unió sohasem volt jótékonysági szervezet, és ma még kevésbé az, mint valaha. Saját problémákkal küszködik - a külügyminiszter úr említett már néhányat, például az intézményrendszert. A jelenlegi tizenöt teljes jogú tagállam, húsz bizottsági taggal, komisszárra l, tizenegy hivatalos nyelvvel ma már szinte teljesen működésképtelenné teszi a közösséget, amennyiben nem történik megfelelő intézményrendszeri reform.
