Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
557 Az első. A kétoldalú kapcsolatok építésénél különös gondot fordított a kormány nemzetközi kapcsolatrendszerünk sokirányúvá tételére, diverzifikálására; ez egy kis ország számára különösen fontos. Vagyis az euroatlanti integrálódásra és a szomszéd okra irányuló figyelem nem jelentette és nem jelenti más térségek, országok elhanyagolását. A második. Az igen gyakori többoldalú nemzetközi találkozókat is igyekszünk felhasználni a kétoldalú érintkezésekre. Különösen jó lehetőséget adott erre az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti csúcstalálkozója, ahol több mint félszáz államfői, kormányfői találkozóra került sor. A harmadik dolog. Igyekszünk nagyon gondosan összehangolni a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a külügyminiszter n emzetközi utazásait, találkozóit. Az előzmények ismeretében talán nem felesleges utalni arra, hogy ebből a szempontból is igen harmonikus a viszony és a munkamegosztás a köztársasági elnök és a miniszterelnök, valamint a köztársasági elnök és a kormány köz ött. A külpolitikai tevékenység fontos és igazából konkrét részének tekintjük a szakminiszteri találkozókat. Legyen szabad ezekből külön is kiemelni az ország biztonsága szempontjából jelentős találkozókat, amelyekre a honvédelmi miniszter és valamennyi kö rnyező ország honvédelmi minisztere között került sor. Semmiképpen sem utolsósorban, csak utoljára említve: a külpolitikai tevékenység szerves részét képezik az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatai, úgy a kétoldalú érintkezések, mint a részvétel az Európa T anács, az Északatlanti Közgyűlés, a Nyugateurópai Unió parlamenti közgyűlése és egy sor más fontos nemzetközi parlamenti szervezet munkájában. Szeretném jelezni, hogy a most következő hónapokban a köztársasági elnök Írországba, Ausztriába, majd egy fonto s ENSZrendezvény alkalmából Dániába látogat. A miniszterelnök ellátogat - többek között - Oroszországba, NagyBritanniába, Hollandiába és az Amerikai Egyesült Államokba. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar külpolitikában szükség van bizonyos szel ektivitásra. Nem vagyunk világhatalom, és igen korlátozottak az anyagi lehetőségeink. Ezért - fájó szívvel, de - sor került hét nagykövetség bezárására. Nagyon gondosan igyekeztünk kiválasztani ezeket a követségeket, figyelemmel arra, hogy érdekeink a lehe tő legkevésbé sérüljenek, bár természetesen tudtuk, hogy az érdekek bizonyos sérülése elkerülhetetlen, de kényszerhelyzetben - költségvetési, anyagi okokból - döntött így a Külügyminisztérium javaslatára a kormány. A következő időszakban különös figyelmet fogunk fordítani arra, hogy a kapcsolatok ezekkel az országokkal se essenek vissza. Azt is szeretném kiemelni, hogy a kétoldalú kapcsolatok építésében a fő figyelmet minden relációban a gazdasági együttműködés előmozdítására helyezzük. Még egy szempont: fe ladatunknak tartjuk a Magyarországról alkotott külföldi kép, a megítélés javítását. Nem azt, hogy Magyarországról jobb képet alakítsunk ki, mint amilyen a magyar valóság, de azt mindenképpen, hogy ez a kép ne legyen rosszabb, mint amilyenek a tényleges mag yarországi viszonyok. Összegezve, tisztelt Ház, úgy érezzük és úgy érzem, hogy a kormány az elmúlt hét hónap alatt megtette a megtehetőt, ennek következtében Magyarország a külpolitikában elérte az elérhetőt. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps.) ELNÖK (dr. K óródi Mária) : Megköszönöm külügyminiszter úr expozéját. Most az egyes képviselőcsoportok írásban előre jelentkezett felszólalóinak adom meg a szót. Kérem a vezérszónokokat, hogy - lehetőség szerint - tartsák be a házbizottság ajánlását, mely szerint az els ő körben húszperces időkeretben mondják el vezérszónoklataikat.
