Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
556 gesztus, hanem ez olyan gesztus, amit Magyarország már számos alkalommal megtett. Tehát ezzel Magyarországot semmiféle veszteség nem éri. Ugyanakkor a kisebbségi jogok kétoldalú alapszerződésben történő rögzítése azt jelenti, hogy az a politikai kötelezettségválla lás, amelyet az aláíró államok - így Magyarország, Románia, Szlovákia - a különböző nemzetközi dokumentumokhoz való csatlakozással tett, jogi kötelezettségvállalássá alakul át. Ez belső joggá válik a két ország közötti alapszerződés kötése által. És ez min denképpen lényeges előrelépés a kisebbség jogainak biztosításában! Teljesen természetesnek tartotta és tartja a kormány, hogy az alapszerződésekről, melyek a kisebbségi jogokat is érintik - és én természetesen nem soroltam föl mindazokat az együttműködési területeket, amelyek az alapszerződésekben szerepelnek, annál is inkább, mert ezekben lényegében a tárgyaló felek igen hamar meg tudtak egyezni , az alapszerződés kisebbségi jogokkal foglalkozó részéről vagy a kétdokumentumos változat esetén a kisebbségvé delmi dokumentumról, folyamatosan konzultálni kell az érintett kisebbségekkel, a Magyarországon élő románok és szlovákok, illetve a Szlovákiában élő magyarok és a Romániában élő magyarok képviselőivel, hiszen őket, az ő sorsukat érinti a szerződésnek ez a része. (9.40) Az is teljesen nyilvánvaló, hogy a kormánynak az ő véleményüket messzemenően figyelembe kell venni. Ugyanakkor azt hiszem, az is nyilvánvaló, hogy az alapszerződés aláírásáról a döntést a magyar kormány fogja hozni, és az is nyilvánvaló, hogy a döntés, pontosabban az aláírt megállapodás ratifikálása a magyar parlament feladata. Tisztelt Ház! Szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar kormány támogatja a térségben a regionális együttműködést. Támogatja a visegrádi együttműködést, vagy ahogy bizonyos fővárosban előszeretettel nevezik, a CEFTA, tehát a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodás névvel jelzett együttműködési rendszert. Támogatjuk, mert ez konkrét gazdasági, kulturális és egyéb érdekeket szolgál. Mint ahogy minden más regionális vagy szubregionális együttműködési formát támogatunk; a középeurópai kezdeményezést; vagy: az AlpokAdria, a Kárpátok Eurorégió, amelyek nem kormányközi szintű együttműködési rendszerek. Támogatjuk a konkrét gazdasági és egyéb érdekek szolgálatán túl azért is, mert meggyőződésünk szerint ezek az együttműködési rendszerek a térség eurokonformitását erősítik. Ami a határon túli magyarság támogatását illeti - amely a kormányprogramban megfogalmazott fő cselekvési irá nyokba tartozik , ezt a kérdést a kormány hangsúlyozottan nem érzelmi alapon közelíti meg, nem belpolitikai célokra kívánja felhasználni, és nem illúziókból, vágyakból, hanem a realitásokból indul ki. Azt vizsgálja, hogy milyen módon, milyen módszerekkel, eszközökkel tudja valóban előmozdítani a kisebbség jogainak érvényesülését, helyzete javítását, etnikai, nyelvi, kulturális, vallási identitásuk megőrzését. A tényleges lehetőségek erre a kétoldalú kapcsolatokban, a nemzetközi szervezeteken és fórumokon a dódnak, van lehetőség, és a kormány ezt természetesen közvetlen támogatásra is alkalmazza; hosszú távon a térség integrálódása jelenti az igazi megoldást. Az elmúlt hét hónapban arra irányult a törekvésünk, hogy a határon túli magyarság képviselőivel megé rtessük szándékainkat, oszlassuk esetleges aggodalmaikat, és megértessük velük a realitásokat is. S minden szükséges alkalommal egyértelművé tettük a szolidaritást velük, például akkor, amikor olyan - semmivel sem indokolható - kampányok indultak, mint ame lyeket az RMDSZ ellen indítottak Romániában szélsőséges politikai erők. Tisztelt Ház! Az expozé nem törekedhetett és nem is törekedett teljességre. Arra törekedett, hogy a kormányprogramban meghatározott fő cselekvési irányok szerint tekintse át a hét hóna pot, nem kívánt leltárt adni az egyes relációkról, találkozókról. Az expozé ilyen irányú tehermentesítése érdekében készítettük az elnök asszony által is említett írásos összefoglalót. Befejezésül azonban szeretnék a kétoldalú kapcsolatokból néhány dolgot kiemelni.
