Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
554 Hangsúlyoztuk azt is, hogy a felkészülés nagyon bonyolult feladatainak megoldásához Magyarországnak segítségre van szüksége mind az Európai Unió, mind a NATO részér ől. Mindezeket az Európai Unió számára egy memorandumban is megfogalmazta a kormány, melyet miniszterelnök úr Kohl kancellárnak - mint az előző fél év soros elnökének - az esseni csúcstalálkozón átadott, és amelyet természetesen az Európai Unió brüsszeli k özpontjába és valamennyi tagállamnak is eljuttattunk. Ebben össze vannak foglalva a csatlakozással kapcsolatos igényeink, elképzeléseink, és össze van foglalva az is, hogy Magyarország mit tesz a saját felkészülése érdekében. Tehát megfogalmazásra került a csatlakozás magyar nemzeti stratégiája mind a gazdaságban, mind a jogharmonizációban vagy a felkészülés más területein; például az államigazgatás vagy a közvélemény felkészítése a csatlakozásra. Elhatároztuk azt is, hogy a felkészülésről folyamatosan tájé koztatjuk az Európai Uniót. Nem lenne szerencsés, ha majd '97 elején vagy '96 végén egyszerre adnánk át az elmúlt időszak felkészülésében elért eredményeinket, hanem úgy döntött a kormány, hogy félévenként, minden soros elnökség befejeztével ad egy összegz ést az adott fél évben elért eredményekről, és egyben megfogalmazza a következő soros elnökség számára a konkrét prioritásokat. Ezt tettük most a francia elnökség hivatalba lépésekor. (9.30) Részt kívánunk venni minden együttműködési formában, az Európai U nió szóhasználatával élve, a multilaterális struktúrált formákban. Az a célunk, hogy a maastrichti megállapodás mindhárom pillérjébe - tehát mind a gazdasági, mind a közös kül- és biztonságpolitikában és az igazságügyi, belügyi együttműködésben - Magyarors zág minél teljesebb mértékben bekapcsolódjon. A NATOval összefüggésben az együttműködési keretet az az egyéni partnerségi program képezi, amelyet Magyarország a NATOval közösen munkált ki és fogadott el. És létrejött a hazai felkészülés koordinálására eg y tárcaközi bizottság, amely az európai uniós csatlakozás nagyon is komplex jellegének megfelelően minden tárca részvételét magában foglalja; míg a NATOcsatlakozás felkészülésére is létrejött egy ennél szűkebb tárcaközi bizottság, hiszen egyelőre ez egy k evesebb tárcát érintő feladat, elsősorban a Honvédelmi Minisztériumot és a Külügyminisztériumot, illetve néhány más tárcát érint. Ez is elkezdte már a munkáját. Összességében, tisztelt Ház, az elmúlt hét hónapban meggyőződésünk szerint közelebb jutottunk a z euroatlanti integrációs intézményekhez. Ezek Magyarországot egyértelműen partnerként és potenciális tagként kezelik. Semmiféle fenntartás, semmiféle kétség nincs sem Brüsszelben, sem a tagállamok fővárosaiban Magyarország euroatlanti elkötelezettségével kapcsolatban. Ezeken a tárgyalásokon - ahogy már utaltam rá, hiszen ez az egyik alapvető feltétel - ismétlődően felvetették Magyarország és szomszédai viszonyának a kérdését. És itt szeretnék át is térni a kormányprogramban meghatározott másik külpolitikai cselekvési főirány, Magyarország és szomszédai viszonyának javítására, rendezésére. Hangsúlyozva, hogy nem csupán az integrálódásra való alkalmasságunk miatt tartjuk szükségesnek ennek a viszonynak a javítását, rendezését, hanem azért, mert ez része a tér ség stabilitásának, tehát biztonsági érdekeink fűződnek hozzá; mert gazdasági érdekeink fűződnek hozzá, hiszen a politikai kapcsolatok, a bizalom egy bizonyos szintje nélkül nincs igazán lehetőség komoly, érdemi, kiterjedt gazdasági együttműködést folytatn i. S az is meggyőződésünk, hogy az ott élő magyar kisebbség helyzetének javítása, jogainak érvényesülése szempontjából is elengedhetetlen a kétoldalú kapcsolatok javítása. Az elmúlt hét hónapban megfelelően, a kölcsönös érdekek szerint fejlődtek kapcsolata ink Ukrajnával, Horvátországgal és Szlovéniával. Új helyzet alakult ki a magyarosztrák kapcsolatokban azzal, hogy Ausztria január 1je óta az Európai Unió teljes jogú tagja. Ez hosszú távon Magyarország számára egyértelműen előnyös, hiszen számolhatunk az zal, hogy Ausztria a tapasztalatai átadásával fogja segíteni felkészülésünket, illetve majdani tárgyalásainkat. És azzal is számolhatunk, hogy Ausztria az Európai Unióban azon országok csoportját erősíti majd, amelyek támogatni fogják
