Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 22 (58. szám) - Politikai vita a kormány külpolitikájáról - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
553 Tisztelt Ház! A kormány az elmúlt hét hónapban a programban megfogalmazott külpolitikai célokat igyekezett elérni, és az ott megfogalmazott módszereket, eszközöket igyekezett ennek érdeké ben alkalmazni. A prioritások a kormány külpolitikai programjában a folyamatosságot jelképezik, míg a prioritások egymáshoz való viszonyának értelmezése, annak elvetése, hogy bármiféle fontossági sorrend felállítható lenne - hiszen ezek a kormány felfogása szerint egyenrangúak, sőt egymást feltételező prioritások , továbbá az alkalmazni kívánt, a célszerűnek tartott eszközök, módszerek, stílus tekintetében a kormány külpolitikája viszont a változást mutatja az előző időszakhoz képest. Ami az euroatlanti in tegrációt illeti, a kormány gondolkodásának kiindulópontja az integráció komplexitása, ami megfelel az Európai Unió és a NATO már vázolt felfogásának; vagyis Magyarország számára a NATOhoz, az Európai Unióhoz és a NyugatEurópai Unióhoz - amely hosszabb t ávon egyaránt tekinthető a NATO európai pillérének vagy az Európai Unió biztonságpolitikai védelmi szervezetének , e három szervezethez való csatlakozás tekintetében számunkra sem fontossági, sem sürgősségi sorrend nincsen. Párhuzamosan közeledünk a három szervezethez, annál is inkább, mert a követelmények is részben azonosak. A Brüsszelben lefolytatott találkozókon, a többoldalú konferenciákon, megbeszéléseken és az integrációs intézmények tagállamainak vezetőivel sorra került találkozókon egyaránt arra t örekedtünk, hogy nyilvánvalóvá váljon Magyarország euroatlanti elkötelezettsége. Tehát az a határozott szándéka, hogy csatlakozni akar ezekhez a szervezetekhez, mégpedig azért, mert sem Magyarország biztonsága, sem gazdasági, társadalmi modernizációja nem képzelhető el a tagság nélkül. A NATOval kapcsolatosan külön is hangsúlyoztuk - és hangsúlyozzuk minden alkalommal , hogy Magyarország NATOhoz való csatlakozása semmiképpen nem a szomszédai ellen irányul. Nem is a szomszédai ellenére akar a NATO tagja l enni, nem is egy valamiféle megfogalmazható külső fenyegetéssel szembeni védelmet keres a NATOban, hanem a NATOt egy olyan biztonsági struktúrának tekinti, amely egyedül rendelkezik hiteles katonai erővel, következésképpen csak ez a szervezet tudja igazá n ennek a térségnek a stabilitását garantálni, és Magyarország e stabilitás kialakításában, garantálásában akar a NATO tagjaként részt venni. Arra törekedtünk, hogy a találkozókon megfogalmazzuk azt, hogy a NATO és az Európai Unió, valamint a NyugatEurópa i Unió bővítése kölcsönös érdekeket szolgál. Nemcsak a belépő, a csatlakozó országok érdekeit, hanem ugyanígy szolgálja az említett szervezetek érdekeit is. Hangsúlyoztuk, hogy szükség lenne egy hozzávetőleges időrend, időkeret megfogalmazására. Például ar ra, hogy az Európai Unióban a kormányközi konferencia befejezését követően megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Magyarországgal. Ez ugyanis fontos jelzés lenne a magyar közvéleménynek, és fontos jelzés lenne a nemzetközi üzleti életnek, hogy Magyarorszá ggal mint potenciális taggal számol az Európai Unió. Hangsúlyoztuk, hogy szeretnénk, ha mielőbb és minél pontosabban megfogalmaznák a csatlakozási feltételeket, hiszen ez megkönnyíti a felkészülést a csatlakozásra. Hangsúlyoztuk: azt igényeljük, hogy minde n ország esetében egyedi döntés szülessen. Amikor Magyarország csatlakozásáról születik majd döntés, akkor kizárólag Magyarország eurokonformitását, kizárólag Magyarország eredményeit mérlegeljék, és ne valamiféle csoportos mérlegelés történjen. Egyedi dön tésre van tehát szükség. Azt is hangsúlyoztuk, hogy Magyarország mindenképpen a csatlakozók első csoportjában kíván lenni mind az Európai Unió, mind a NATO esetében. De nem helyeztünk hangsúlyt annak aláhúzására, hogy Magyarország egyedül, kizárólagosan ak ar ebből a térségből az Európai Unióhoz vagy a NATOhoz csatlakozni. Ugyanis meggyőződésünk, hogy Magyarország érdekeinek az felel meg - gazdasági, biztonsági és minden más érdekeinek , ha a térségből lehetőleg minél több ország teljesíti az eurokonformit ás vagy az euroatlanti konformitás követelményeit, és csatlakozik ezekhez a szervezetekhez.
