Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
49 törvényjavaslat tartalmát értékelni. Az első észrevétel az, hogy a hasonló költségvetési beszámolók készítőinek tudomásul kell venni: a beszámolók országgyűlési jóváhagyása nem formaság, ahol elégséges az alapszámok felsorolása. A államháztartási törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy az államháztartás számvitelének célja a szükséges intézkedésekhez megfelelő információk b iztosítása. A most tárgyalt költségvetési beszámoló viszont számos kérdésről nem ad még tömör információt sem, esetenként csak találgatni lehet. A teljesség igénye nélkül néhány ilyen kérdést fel kell vetni. A törvényjavaslat 15. § (3) bekezdése roppant tö mören közli, hogy a befektetések hozama..., tartalék terhére eszközölt rövid távú befektetések vesztesége 668 millió forint. Hogy ezt hogyan sikerült elérni, arról az indoklás nem szól semmit, pedig roppant tanulságos lenne tudni, hogy valójában mi történt . A tartósan befektetett eszközök 2 milliárd 117 millió forintos értékvesztése, ami ugyancsak értékpapírok vesztesége - a társadalombiztosítás tulajdonában lévő bérházak értékcsökkenése minimális , szintén nem indokolt; annál is inkább, mivel viszonylag j ól fizető értékpapírokról van szó - információ nincs. A 3. számú melléklet a gyógyítómegelőző ellátás 1993. évi kiadási előirányzatainak teljesítése. A tábla "B" altáblája - amely az úgynevezett központi kezelésű keret felhasználását mutatja be főbb jogcí menként - önmagában is érthetetlen, mivel tételei nem hozhatók összhangba a többi táblával. A tételek közül különösen kilóg a vállalkozásokra, alapítványokra fordított 2 milliárd 173 millió forint - megjegyzendő, hogy a 4. számú mellékletben 1 milliárd 643 millió forint. Kérdés, hogy az államháztartási törvénynek megfelelően a kormány hozzájárulását ehhez megkaptae az alap kezelője? Nincs információ arról, hogy tulajdonképpen milyen vállalkozásokról volt egyáltalán szó. Az előterjesztés erre sem ad választ . A hasonló kérdések felmerülését a jövőben mindenképpen el kell kerülni, annál is inkább, mivel a Pénzügyminisztérium az alapok gazdálkodásáról az információs rendszeren keresztül folyamatosan kap tájékoztatást, így módja van azokat elemezni. A beszámoló összeállításánál figyelembe kell venni az államháztartási törvény előírásait, ettől nem lehet eltérni. Az államháztartási törvény 117. §a előírja, hogy az alapok beszámolóinál a vagyonkimutatást is be kell mutatni. Az 1992. évi LXXXIV. törvény ezt értelem szerűen nem tartalmazta. Az 1993. évi beszámoló kapcsán azonban ennek áttekintése igencsak érdekes lenne, hiszen épületberuházásra ez évben 2 milliárd 186 millió forintot költöttek az alapok, illetve épületértékesítésből 43 millió forint bevételük keletkez ett. Az 1995. évben a társadalombiztosítási alapok működési költségeit alaposan át kell tekinteni, mivel a beszámoló ezen a téren furcsa tendenciákat mutat. A bérköltség - 1991hez képest - 1993ra több mint kétszeresére nőtt. Ez még megmagyarázható lenne, de a felügyelőbizottságok, illetve az önkormányzati közgyűlés által jóváhagyott bérnövekményt a szabályok szerint nem lehetett volna kifizetni; az összeg ugyanis nagyobb, mint ami a maradványból, illetve az egyéb bevételekből képezhető. A jogszabál yok az alapokra is vonatkoznak, így nem érthető, hogy a beszámoló elsiklik efelett. Ugyancsak feltűnő a maradványképzés folyamatosan növekvő nagyságrendje. Végig kell majd gondolni, hogy az alapok esetében nem lesze szükség a költségvetés meghatározásánál olyan szigorító, illetve elvonó intézkedések meghozatalára, mint amilyeneket jelenleg a központi költségvetési szervekkel szemben alkalmaznak. Mindenesetre reméljük, hogy a következő beszámolókban már nem fogunk a jelenlegiekhez hasonló hibákkal találkozn i. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Keller László képviselőtársunk, Magyar Szocialista Párt. Őt követi Semjén Zsolt képviselőtársunk, Kereszténydemokrata Néppárt. KELLER LÁ SZLÓ (MSZP) :
