Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 14 (95. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
4568 személyi kör tekintetében állapítsák meg, rajta voltake vagy sem azon a bizonyos ügynöklistán. Én azt hiszem, ez lenne a lény ege a bírói feladat megbízásának. Valahogy úgy érzem, hogy nemakarásnak nyögés a vége. Ennyi év után már azt a néhány száz személyt régen át kellett volna világítani. Egyetértek azzal, hogy ne legyenek volt ügynökök, volt nyilasok, volt ávósok e parlament padsoraiban, de kérem, akkor ne a bírókat világítsuk át, hanem az érintett személyeket, tudniillik, mint állampolgár is, valahogy úgy érzem, talán nem is érdeke ma már senkinek sem, hogy ezt az ügynöklistát valóban megismerjék az állampolgárok. Persze kapc solódik ehhez egy olyan dolog is nemzetbiztonsági oldalról, hogy kiknek a személyét hozzák nyilvánosságra, mert egy ország biztonságát nem lehet ahhoz kötni, hogy Magyarországon ne legyen egy bizonyos belső vagy külső biztonságot szolgáló személyzet, nevez zem azt ügynököknek vagy elhárítóknak. Én úgy hiszem, e törvény alapkoncepciója az volt, azok ne üljenek itt a parlamentben, akik politikailag valóban munkatársaikat, ismerőseiket súgták be haszonszerzés vagy más előnyök megszerzése céljából és ezért még j uttatásban is részesültek. Én azt hiszem, ebből következően levonhatom, maga az alaptörvény sem volt jó, amely az ügynöklistával kapcsolatosan előterjesztésre került a parlamentben. Ma már nem szabadna erről vitatkozni. Ha a magyar parlament ezt nem tudta megoldani, akkor egy bizottsága elment volna a szomszédos országba, ahol hasonló gondok vannak, még csak tanulni sem kellett volna, átvenni az ottani tapasztalatokat, s akkor már megoldódott volna a magyarországi ügynöktörvény. Visszatérnék még a korismere thez, hogy mi volt korábban. Akik a gyakorlatban jogászok, netalán bírók voltak, akik jogi munkakörben dolgoztak, fegyelmi vagy kártérítési vonatkozásban hoztak olyan határozatokat, amelyek elmarasztaltak embereket, a határozat indokolási részében azt is m eg kellett fogalmazniuk, hogy a határozat meghozatalakor mit vettek súlyosbító körülménynek, mi volt az enyhítő körülmény. Én azt hiszem, kissé elhamarkodott volt e törvényjavaslatnak az ide való beterjesztése. Régen túl kellett volna lépni rajta, miután c sak ténykérdéseket kell vizsgálniuk az érintett bíróknak. Több körülmény vizsgálata lett volna szükséges, lehet, hogy talán az alaptörvény megalkotásakor, de ennek a törvényjavaslatnak, azt hiszem, nem is kellett volna bekerülnie a magyar parlamentbe, mert valóban egyetértek Toller képviselő úrral, rengeteg időt, energiát áldozott a magyar parlament, a képviselőtestület e törvényjavaslat vitájára anélkül, hogy határozatot hozhatott volna. Én úgy ítélem meg befejezésül, ne a bíró személyében keressük a hibát , ne a bíró személyén keresztül próbáljuk elodázni az ügynöktörvény végrehajtását. Legyen már a kormány egyszer határozott, s ezt az ügynöktörvényt, ahogy az az alaptörvényben le volt írva, hajtsa végre. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. K óródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előbb elhangzott felszólalás túlnyomó részével messzemenően egyetértek. Azt szeretném azonban kiemelni - és ebben nem értek egyet , hogy ezt a tevékenységet nem mindegy hogy ki végzi. A magyar bírói kar túlnyomó része - az életkori összetétel folytán mondhatom, hogy néhány kivételtől eltekintve szinte mindenki - nem járt el semmiféle politikai ügyben, különösen nem 1956 után. Az a törvényhozói igény, hogy '56 után politikai ítéleteket hozó személyek ne végezzenek átvilágító tevékenységet, azt hiszem, jogos igény, és a mostani országgyűlési határozat ez t a célt szolgálja.
