Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 14 (95. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4559 Az első pont egy megállapítást tartalmaz, ami azt mondja ki, hogy az átvilágító bírók semmissé nyilvánított ítéletek hoza talában vettek részt, ezért megválasztásuk a törvény 6. §ának (1) bekezdésébe ütközik. Később az indokolási részben arra hivatkozik az országgyűlési határozati javaslat, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint dr. Botos Gábor 3, dr. Eigner József 15 olya n ítélet meghozatalában működött közre, amelyeket a 6. § (1) bekezdésében felsorolt törvények valamelyike semmissé nyilvánított. Ezek után folytatja: dr. Botos Gábor és dr. Eigner József esetében tehát igazoltan megállapítható, hogy nem felelnek meg azokna k az alkalmassági feltételeknek, amelyeket a törvény előírt. A megválasztásukról hozott országgyűlési határozat ezért törvénybe ütközik, a megválasztásuk semmis. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint meg kell vizsgálni, hogy a határozati javaslat 1. pontja megfelele a valóságnak, és valóban meg lehete állapítani azt, amit a határozati javaslat tartalmaz, nevezetesen, hogy az átvilágító bírák olyan ítéletek meghozatalában vettek részt, amelyek semmisnek nyilvánulnak, ezért a megválasztásuk törvénybe ütközik. A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy ahhoz, hogy ebben a kérdésben világos, egyértelmű álláspontot lehessen kialakítani, ismerni kell, mit mond az átvilágításról szóló törvény 6. §ának (1) bekezdése. Ez a törvényhely a következőket tart almazza: A bizottság tagjává csak olyan bíró jelölhető, aki nem végzett az 1. §ban meghatározott tevékenységet, és nem vett részt olyan ítélet hozatalában, amelyet az 1956os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvény , az 1945 és '63 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvény és az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam- és közrendelleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény alapján semmissé nyilvánítottak. Tehát a törvény nem azt tartalmazza, hogy a bizottság tagjává csak olyan bíró jelölhető, aki nem végzett az 1. §ban meghatározott tevékenységet és nem vett részt olyan ítélet hozatalában, amelyet az 1989. évi XXXV I. törvény, az 1990. évi XXVI. törvény és az 1992. évi XI. törvény semmissé nyilvánított, hanem azt a kifejezést használja, hogy a szóban forgó törvények alapján semmissé nyilvánítottak. Én ezek után nem tudok mit kezdeni Szigethy képviselőtársam második f elszólalásával. Azért mondom, hogy második felszólalásával, mert érdekességként a számára, az ő figyelmébe ajánlhatom, hogy a mai két db kétperces felszólalásából az első kétpercesnek az első percében ő maga is helyesen utalt a törvényre, úgy látszik, a jo gérzéke mégiscsak azt tartja helyesnek, ami a törvényben van, mert ott arra hivatkozott, ezt a jegyzőkönyvből utána olvashatja, hogy ilyen ítéletet hoztak, és semmissé nyilvánítottak. Igaz, hogy a második percben már megelégedett azzal, hogy ilyen ítéletet hoztak, de azért Szigethy képviselőtársunk felszólalásának első megállapítása is a törvénnyel szinkronban volt, és ehhez képest az a megállapítása, hogy ő nem is tudna elfogadni egy olyan törvényt, amely rossz, és adott esetben lehetővé tenné egy bíró szá mára, hogy ennek az átvilágító bizottságnak tagja legyen, de mégis olyan ítéletet hozott volna, amely az ő erkölcsi ítéletébe, és hadd tegyem hozzá rögtön, valamennyiünk erkölcsi értékítéletébe is ütközik. Én úgy gondolom, hogy ez egyetlenegy módon korrigá lható: a rossz törvényt kell módosítani. De az, hogy a rossz törvénynek tulajdonítson egy olyan tartalmat, amely az ő erkölcsi követelményrendszerének megfelel, és ennek az erkölcsi követelményrendszernek az alapján két, egyébként mindenki által elismerten becsületes, tisztességes, minden szempontból megbecsülésre joggal igényt tartható bírát ilyen helyzetbe hozzanak, az álláspontom szerint megengedhetetlen. (13.30) Mindenekelőtt azért megengedhetetlen, mert abból indulok ki, hogy a törvényalkotó különbsége t tud tenni a között a fogalmazás között, hogy "semmissé nyilvánított" - már mint a törvény, bármelyik törvény a három felsorolt semmisségi törvény közül - , vagy pedig a között a fogalmazás között, hogy "semmissé nyilvánítottak". Tudniillik a "semmissé ny ilvánítottak" egy további eljárást igényel. Hogy ez mennyire így van, és hogy mennyire nem egynémely jelenlegi ellenzéki képviselőnek a
