Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 14 (95. szám) - Az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére felállított bizottság két tagja megválasztásának semmisségéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
4560 jogfelfogása, vissza lehet térni a jogalkotó szándékára. Amint az már korábban néhány alkalommal elhangzott, dr. Bárd Ká roly helyettes államtitkár és dr. Koczka Éva, tehát az Igazságügyi Minisztériumnak a nemzetbiztonsági bizottság előtt megjelent bizottsága a törvényalkotó házában, a magyar Országgyűlésben a törvényhozók előtt értelmezte a törvény szövegét és e szerint az értelmezés szerint, az erre adott szakvélemény szerint három semmisségi ítéletcsoportról van szó. A három semmisségi ítéletcsoport közül az első, az 1989. évi XXXVI. törvény, a harci cselekmények idején elkövetett emberölés, rablás, vagy személy elleni erő szak miatt kimondott ítéletekről szól és, amint azt a szakvéleményadók kifejtették, itt egy bizonyos mérlegelésen alapuló semmissé nyilvánításról van szó. Ez a semmisségi ügyek első kategóriája. A második kategóriája pedig az állam belső és külső biztonság a elleni bűncselekményeket, a közellátás elleni bűncselekményeket, valamint az ezekkel kapcsolatos feljelentés elmulasztását pönalizálja, és ez volt semmissé nyilvánítható. Itt kifejtették, hogy a halmazati ítéletek jelentik a problémát, mert nem biztos, h ogy az a bíró, aki adott esetben egy olyan halmazati ítéletet hozott, amely 1012 jogi minősítést is tartalmazott, utólag, évtizedekkel később meg tudta volna mondani pontosan, hogy a halmazati ítéletben mi minden szerepelt. A harmadik csoportnál még egy k ülön speciális feltétel is van a semmissé nyilvánítást illetően, Tudniillik erre csak akkor kerülhet sor, ha az ítélet alapja olyan magatartás, amely az ENSZ polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányában rögzített emberi jogok gyakorlásával függ össze. Ezek után kifejtették a szakértők, hogy ez a három semmisségi ítéletcsoport önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az átvilágítóbírát kizárja a törvény szempontjából, hanem kell még egy további jogi aktus, egy semmissé nyilvánító határozat. Egyébként a z én jogfelfogásom, igen tisztelt képviselőtársaim, tökéletesen egyezik ezzel a jogfelfogással, nem is tudom másként értelmezni az egész kérdést. Ha bárkinek gondja van a törvény értelmezésével kapcsolatban, akkor leghelyesebbnek tartanám, ha a Tudományos Akadémiától ki lehetne rendelni egy szakértőt az alkotmányügyi bizottság eljárásához, hogy értelmezze, a magyar nyelvben mit jelent az, ha egy törvény maga semmissé nyilvánít egy ítéletet, vagy mit jelent az, ha a törvény azt mondja, hogy semmissé kell nyi lvánítani, másoknak kell semmissé nyilvánítani. Egyértelmű tehát, hogy itt egy további, egy azt meghaladó jogi aktusról van szó, mint amit az ítélet maga tartalmaz. Azt kell tehát vizsgálni, hogy adott esetben az átvilágító bíráknál az ezt meghaladó jogi a ktus ténylegesen létezik vagy nem létezik. Egyetlen egy olyan határozat bemutatásra nem került, amelyet 1994. április 6áig hoztak volna. A dolog lényege ez. Itt felolvashatnám igen tisztelt képviselőtársaimnak, de nem teszem, mert nem akarom a türelmüket igénybe venni, de hivatkozom rá, hogy ez kerüljön be a parlamenti anyagba, hogy adva van egy olyan jegyzőkönyv, amely tökéletesen feltárja, hogy senki nem tudta a törvényalkotók közül, hogy miként kell a törvényt értelmezni. Ezért volt szükség Bárd Károly és Koczka Éva beidézésére az Országgyűlésbe a nemzetbiztonsági bizottság elé, ők adták ezt a véleményt és ezek után írták alá a nyilatkozatot. De hangsúlyozom, ha ezek nem lennének, akkor is ott van maga az átvilágosításról szóló törvény, ami ugyanazt tart almazza, mint a szakvélemény, valamennyiünkre kötelező, hiszen érvényes törvény. Ha ez nem felel meg bármelyikünk erkölcsi követelményrendszerének, akkor ezt a törvényt kell megváltoztatni, a megváltoztatott törvény alapján azután lehet azt mondani, hogy a megválasztott alkotmánybírák most már az új törvényi feltételeknek nem felelnek meg, de ennek a törvénynek az alapján nem lehet azt mondani, hogy miután ez a törvény nem felel meg az én erkölcsi értékrendemnek, ezért tessék az én erkölcsi rendem szerint g ondolkodni, tisztelt Országgyűlés, és eszerint cselekedni. Mi nem tudunk Szigethy István képviselőtársam erkölcsi értékrendje szerint gondolkodni, minket köt a törvény, igen tisztelt Szigethy képviselőtársam, és nagyon örülnék, ha őt is kötné a törvény, és a törvény alapján tenne előterjesztéseket. Itt kell külön kitérnem arra, hogy ha egyszer a törvény élő és létezik, márpedig az, ebben az esetben nem igaz, kifejezetten valótlan az Országgyűlés határozati javaslatának az az idézett
