Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 13 (94. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
4439 A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcso latokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala. Az előterjesztést H/905. számon, a bizottságok ajánlásait pedig H/905/2. és H/905/4. számon kapták kézhez képviselőtársaink. Ti sztelt Országgyűlés! Az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, de az ezzel kapcsolatos ügyrendi vitát az elmúlt alkalommal lefolytattuk. Így most megkérdezem SzentIványi István államtitkár urat, kíváne a vitában elhangzottakra válaszolni. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hosszú és minden tekintetben kimerítő vita végén jutottunk el oda, hogy ma a tisztelt Ház dönteni fog a magyarszlovák alapszerződés megerősítésérő l. Csak a szorosan vett ratifikációs vita során mintegy 92 felszólalás hangzott el, 36 kormánypárti és 56 ellenzéki képviselő kért és kapott szót ebben a vitában; csaknem 13 órán keresztül folyt a vita. Azt hiszem, hogy elhangzott minden lehetséges érv és ellenérv, bizonyítás és cáfolat - tehát hihetetlenül sok információ áll a tisztelt képviselőtársak rendelkezésére, hogy meghozzák azt a döntésüket, tudjáke támogatni ezt az alapszerződést. És akiknek az érvek és az ellenérvek nem nyújtottak elegendő alapo t a döntéshez, azok bőven meríthettek a vita során felmerült hangulati elemekből, sokszor rágalmakból, csúsztatásokból. Tehát mindenképpen kimondhatjuk, hogy egy gazdag, sokszínű vitán vagyunk túl. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelenlegi kormánypártok már a választási kampány során, már a választási programjukban világossá tették, hogy fontos célkitűzésnek tekintik a kétoldalú, a szomszédsági kapcsolatok javítását. Azt is elmondták, hogy az alapszerződést eszköznek tekintik és nem célnak, de olyan eszköznek, amely megfelelő körülmények között elősegítheti és biztosíthatja a célok megvalósulását, a kétoldalú kapcsolatok javulását - és azon keresztül a kisebbségek jogainak kiteljesedését. Ebben a szellemben látott munkához a megalakult kormány. A kormány külpol itikai programja - amelyet a tisztelt Ház elfogadott és bizalmával tüntetett ki - kiemelt feladatnak tekintette a jószomszédi kapcsolatok javítását. Ebben a szellemben indultak meg a tárgyalások még a Moravcik vezette szlovák kormánnyal, majd pedig azt köv etően - Meciar látogatását követően - a mostani szlovák kormánnyal az alapszerződés létrehozására. A magyar kormány abból indult ki, hogy az alapszerződésre szükség van abban az esetben, ha az alapszerződés lényegi előrelépést, garanciákat, jogokat tud biz tosítani, s megteremti a fundamentumát a kétoldalú kapcsolatoknak valamennyi területen - tehát nemcsak a kisebbségi kérdésekben. Tehát az alapszerződés, tisztelt képviselőtársaim, a két ország fontos alapdokumentuma. Ez valamennyi kétoldalú együttműködés t erületére kiterjedő fundamentum, amely biztosítja a gazdasági és a kereskedelmi, a kulturális és az oktatási, a környezetvédelmi és a tudományos együttműködést széles körben, fölkínálva azt a lehetőséget, hogy további egyezmények, további megállapodások er ősítsék meg és gazdagítsák a lehetőségeket. Megítélésünk szerint az alapszerződés megfelelt ennek a feladatának, és eltekintve a legtöbbet vitatott kisebbségi kérdésektől - amelyekre mindjárt ki fogok térni , jól szolgálta Magyarország és
