Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 13 (94. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatala - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN külügyminisztériumi államtitkár:
4440 természetesen Sz lovákia jószomszédi kapcsolatokra vonatkozó érdekeit, s bízhatunk abban, hogy ez - a szlovák ratifikáció után - hosszú távra megveti a kapcsolatok alapját. Ami a kisebbségi kérdéseket illeti - hiszen a vita középpontjában kétségtelenül a kisebbségi kérdése k álltak , azt hiszem, hogy valamennyi eddig megkötött alapszerződésünk közül ez az alapszerződés nyújtja a legtöbb és a legbiztosabb alapot a kisebbségek jogainak kiteljesedésére. (17.50) Van egy fontos érdeme ennek az alapszerződésnek; ez az érdem abban áll, hogy az eddigi politikai kötelezettségvállalásokat, azt a három alapvető nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségek jogairól rendelkezik: az Európa Tanács 1201es ajánlását, az ENSZ kisebbségi chartáját és az EBEÉ koppenhágai dokumentumát a belső j og részévé és közvetlenül a bíróság előtt érvényesíthető joggá teszi. Ezzel tehát a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok nagyon fontos eszközt kaptak jogaik érvényesítésére és mindazoknak az eddig vitatott vagy sokszor megtagadott jogoknak a me gszerzésére, amelyekről a kétoldalú kapcsolatok során már nagyon sokszor szó esett. Ez tehát az egyik első és nagyon komoly pozitívuma ennek az alapszerződésnek. Pozitívumnak tekintjük azt is, hogy az alapszerződés preambuluma kimondja, hogy a kisebbségek - tehát a szlovák kisebbség Magyarországon és a magyar kisebbség Szlovákiában - az adott ország, az adott társadalom integráns részét képezik. Tehát nem másodosztályú állampolgárok, nem lekezelhető, jogoktól megfosztható, megkülönböztethető állampolgárok, hanem részesülnek a jogok egyenlőségében és valamennyi jogban, amelyben az adott ország állampolgárai részesülhetnek. Az alapszerződés kimondja a diszkrimináció teljes tilalmát, ezzel megerősíti a teljes polgári jogegyenlőség elvét és közvetve ezzel válasz t ad a beneši dekrétumokkal kapcsolatban kibontakozott vitára is. Széles körben biztosítja az alapszerződés - a hivatkozott nemzetközi dokumentumokon túl is - az anyanyelvhasználat, illetve a névhasználat és a földrajzi nevek használatának jogát. Ez tehát nemcsak a hivatkozásokon keresztül érvényes, hanem közvetlenül is, azonnal és hatályosan alkalmazandó jogként abban az esetben, ha Szlovákia szintúgy ratifikálja az alapszerződést. Végezetül ez az alapszerződés abban is előrelépés, hogy rendelkezik az elle nőrzésről. Egy hármas ellenőrzési rendszert javasol és vezet be; részben rendelkezik egy vegyes bizottság felállításáról, amely folyamatosan ellenőrzi az alapszerződés megvalósítását, folyamatosan ellenőrzi az időközben bármely fél részéről felvetett probl émákat és azon is dolgozik, hogy minél inkább tartalommal tölthesse meg az alapszerződést, majd annak továbbfejlesztésére is javaslatokat tehessen. Emellett a szerződő felek kötelezték magukat arra, hogy mind a miniszterelnökök, mind a külügyminiszterek re ndszeresen találkoznak és e rendszeres találkozók során újból áttekintik az alapszerződés megvalósulását. Az alapszerződés kitér arra is, hogy a részes felek - tehát a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság - a nemzetközi ellenőrző mechanizmusokat is igénybe vehetik abban az esetben, ha kettőjük között megoldatlan vagy a kettőjük vitájában elsimíthatatlan nézetkülönbségek merülnek fel. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezen érvek alapján úgy gondolom, hogy jó szívvel ajánlhatjuk az önök figyelmébe és az önök bizalmába ezt az alapszerződést. Az elmúlt napok, hetek vitáiból csak néhány fontos kérdésre szeretnék reagálni, hiszen akkor volt módunk és alkalmunk - mind kormánypárti képviselőtársaimnak, mind külügyminiszter úrnak és nekem , hogy a legfontosabb vitakérdésekben állást foglaljunk. Engedjék meg, hogy néhány kulcskérdést mégiscsak kiemeljek az ellenzéki bírálatok közül és ezekről kifejtsem a magyar kormány álláspontját. A bírálatok igen jelentős része arra vonatkozott, hogy nem közvetlenül az alapsze rződéssel van baj, hanem az alapszerződés megvalósításának feltételezett szlovák szándékával. Tehát akik bírálták
