Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak

1995. június 8 (92. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):

4274 olvastam ki, hogy ebben egy ütem

terv is van, illetve jelzi ez a program, hogy ez egy többéves

folyamat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Salamon László)

: Köszönöm. Megadom a szót Sándorffy Ottó képviselő úrnak, a Független Kisgazdapárt

frakciójából; őt Berregi István képviselő úr követi. SÁND

ORFFY OTTÓ (FKGP)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Törvény mondja ki, hogy a tisztelt Háznak

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről évről évre törvényt kell alkotni. A

tisztelt Házban pedig törvénytisztelő törvény

hozók ülnek, s ezért évről évre megalkotják a nevezett

költségvetést. Kormányunk jóvoltából a '95. év közepén abba a helyzetbe kerültünk, hogy van miről

vitatkozunk, s ha igyekszünk, a társadalombiztosításnak hamarosan lesz költségvetése a nyári

napforduló tiszteletére. A költségvetés - lett légyen az országé vagy a társadalombiztosításé - sajátos jogi műfaj. Bár

kötelező kellékként a zárórendelkezések között a 26. § (1) bekezdésében az szerepel: "ez a törvény a

kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatály

ba", de a tisztelt Ház aligha alkothat olyan törvényt,

mely az 1995öt lépteti hatályba, s ha mégis alkotna, mi lenne, ha köztársasági elnök úr ezt a

törvényt visszaküldené a tisztelt Háznak. Gondolják meg még egyszer: jó lenne ez az országnak? De

félre a

tréfával! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1995. évi költségvetésének országgyűlési vitájában a

magam és a Független Kisgazdapárt nevében kijelenthetem, ha beleszakadunk, sem tudunk

konstruktív ellenzék lenni. Az évből eltelt valamivel több mint öt

hónap történései fő vonalaiban már

meghatározták a költségvetést; hogy mennyire, az majd úgyis csak a zárszámadás elfogadásakor

derül ki úgy 1997 tavasza felé, amikor e kérdést a tisztelt Házban még kevesebben fogják vitatni.

Már hagyománynak tekinthető, h

ogy a társadalombiztosítási kérdések tárgyalásakor jócskán kiürül e

terem. Ha konstruktívak akarunk lenni: ez nem adatik meg az ellenzéknek ugyanúgy, ahogy a

kormánypártok soraiban sem; legalább a kormánytól várjunk el némi konstruktivitást, mert a

kormány kemény leckét adott fel magának. Szintén a zárórendelkezések mondják ki, hogy a 9. és 19. §ok rendelkezéseit első ízben 1995.

október 1jével kell alkalmazni. 1. Külön törvény kell az egészségbiztosítás keretében nyújtandó természetbeni szolgáltatások

me

ghatározására. 2. E szolgáltatásokat az Egészségbiztosítási Alap kezelője finanszírozza szerződések alapján. A finanszírozás és a szerződéskötés részletes szabályairól kormányrendelet fog születni. Ennek,

illetve az előbb említett törvénynek augusztus 1jé

n már létezni kell, ha komolyan vesszük a 9. § (4)

bekezdését, hogy 60 nap adatik a dolog tanulmányozására, az első finanszírozási szerződés

megkötésére. Bár lehet, hogy rosszul olvasom a 9. § (4) bekezdését, ez azt mondja szó szerint: "a

finanszírozásra v

onatkozó szabályokat a bevezetésük előtt 60 nappal nyilvánosságra kell hozni". Ez a szabályozás ugyanaz, mint a (3) bekezdésben ígért kormányrendelet, csak éppen a

szerződéskötés részletes szabályai felejtődtek el róla. A nyilvánosságra hozatal pedig azt j

elenti, hogy e kormányrendeletet a Magyar Közlönyben olvashatjuk, s nem azt, hogy titkos, úgynevezett

3000es rendelet lesz belőle. Ellenzéki létemre megvédem a kormányt, s elhessegetek minden ilyen

értelmezést. Tekintsük e megfogalmazást egyszerűen slendr

iánságnak! Nem slendriánságot, hanem a kormány és az Egészségbiztosítási Önkormányzat furcsa

iszapbirkózását érhetjük tetten a 10. § (2) és (3) bekezdésében. A (2) bekezdés kimondja, hogy "az

országos egészségpénztár szerződést a gyógyítómegelőző kapacitá

s működtetésére köteles kötni, e

gyógyítómegelőző kapacitást a kormány rendeletben határozza meg."