Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 8 (92. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
4275 Ha jól értelmezem, akkor a 9. § (1) bekezdésében említett külön törvény meghatározza az egészségbiztosítás keretében nyújtandó természetbeni szolgáltatásoka t, a törvény elfogadása után a kormány ehhez rendeleti úton meghatározza a gyógyítómegelőző kapacitásokat. Erre a kapacitásra köt szerződést az országos egészségpénztár a vállalkozókkal. Az országos egészségpénztár a jogszabályok keretei között szerződési szabadság birtokosa. Ha ez így van, akkor kire, mire vonatkozik a (3) bekezdés? Idézem: "A szerződések megkötéséhez szükséges adatokat, az elszámolás módszereit és az önköltségszámítás módját az országos egészségpénztár útmutatója alapján kell szolgáltatn i". Ki a címzett? A kormány? Aki a szükséges gyógyítómegelőző kapacitások rendeletben történő megállapításához csak az egészségpénztár adatait használhatja? Vagy az idézett egészségpénztár és a vállalkozók szerződéseire vonatkozik? Akkor meg minek? Az egé szségpénztár olyan erőfölényben lesz bármely vállalkozóval szemben, hogy a szerződés feltételeit belátása szerint alakítja! (10.50) Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslatnak már nincs különösebb jelentősége, az nem más, mint a tisztelt Ház által kötelezően letudandó feladat. Jelentősége majd a beígért törvényeknek, kormány- és miniszteri rendeleteknek lesz, mert ki fog derülni belőlük, hogy a kormány előrelépe az egészségügy korszerű, hatékonyságnövelő, vállalkozásközpontú finanszírozá sának útján, vagy az egész arra megy ki, hogy találjanak néhány lefaragnivaló tételt a költségvetési egyensúly nagyobb dicsőségére és a lakosság egészségi állapotának kárára. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Az imént felk észülésre jelzett Berregi István képviselő úrral kapcsolatban jelezték a Kisgazdapártból, hogy visszalépett a felszólalástól. Így következő felszólalóként Győriványi Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, ugyancsak a Független Kisgazdapárt frakciójából; ő t dr. Sirály Péter fogja követni. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt parlamenti Fragmentum! A "fragmentum" töredéket jelent, és azt hiszem, másként nem szólhatok a most itt levőkről. Úgy é rzem magam, mint egy olyan színigazgató, aki azért mutat be monodrámát, hogy többen legyenek a nézőtéren, mint ahányan a pádimentumon. Mindenképpen el kell itt most ezt mondanom, mert ugyan nagyon bőbeszédű felszólalásokat hallottunk a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetésével kapcsolatos törvény tárgyalása során, de úgy gondolom, szóvá kell tennünk azt, amit már többen megtettek, hogy ez egy második változat csupán. Az első változat csak öt hónapot késett, ez most nyolc hónapot, é s az Állami Számvevőszék a hibák és hiányosságok halmazát tárta fel benne rohammunkában. Ezek után igazán elvárható lett volna, hogy az ismételt benyújtásig rendelkezésre álló három hónap alatt mind a benyújtó Pénzügyminisztérium, mind a társadalombiztosít ási önkormányzatok módszeresen vizsgálják felül a költségvetést, illetve a hozzá csatlakozó szabályozást. A jelen törvényjavaslatot összevetve az előző T/464. számú törvényjavaslattal azonban az tapasztalható, hogy a törvény szövegében szinte semmi ilyen v áltozás nem történt, a költségvetés adataiban végrehajtott változások a vagyonátadás törlésére vonatkozóan végső soron politikai döntésen túl szinte hasraütésszerű becslések alapján történtek, semmi köze ennek a tervezéshez. A hasraütési gyakorlat következ ménye, hogy a törvényjavaslat két változatot tartalmaz - az egyik azóta visszavonásra került, de szólni kívánok róla. Az érdekelt felek közül a Nyugdíjbiztosítási Alap legalább megpróbálta reálisabb mederbe terelni a tervezést, bár némileg önös céllal.
