Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 8 (92. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1995. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP):
4262 Ennek ellenére a társadalombiztosít ás részére a vagyoni juttatás realizálása több oldalról is sürgőssé vált, mivel köztudomású, hogy a társadalombiztosítás 1995. második félévétől leválik a központi költségvetés forgóalapjáról - azután kereskedelmi hitelek felvételére kényszerül. Súlyosbítj a a helyzetet, hogy ennek hitelfedezeti biztosítékai még hiányoznak. Problémát okozhat még a banki hitelek korlátozott volta is, ugyanis a kereskedelmi bankok a likviditási hitelnyújtás keretében hiányt nem finanszírozhatnak. Ezért félő, hogy az 1995. évi költségvetés a nem rendezett problémákat és az ez évi hiányt együtt képese fedezni. A rövid lejáratú kincstárjegyek kibocsátása is csak átmeneti, tüneti kezelést jelenthet. A kritikus helyzetet alapvetően az úgynevezett alapjuttatás vagy a pótlólagos vagy onjuttatás változtathatná meg. Egy nullszaldós költségvetés esetén is átmeneti pénzhiánnyal lehet számolni, ami ugyan banki hitellel pótolható, de annak kamata és egyéb, a bank által felszámított költsége további kiadási terhet jelentene. Alapvető külö nbséget kell tenni a tbjárulékot szándékosan nem fizetők és akaratuk ellenére nem fizetők között. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez utóbbiak vannak többségben. A tb által nyilvánosságra hozott legnagyobb adósok között olyan vállalatok voltak, mint a M ÁV, melynek tbtartozását a kormánynak kellett átvállalnia. Ebben a körben szerepel továbbá több más kiemelt, ÁVÜhöz tartozó vállalat is. Felvetődik a kérdés: vajon a tulajdonos állam hozzájárul ahhoz, hogy a tbönkormányzat ne tudja a rászabott ellátási kötelezettségét teljesíteni? Másrészt éppen ideje már, hogy a törvényalkotók felfigyeljenek arra a tényre, hogy amíg a bérből és fizetésből élők jövedelméből a munkáltatók automatikusan levonják és remélhetőleg be is fizetik a tbhozzájárulást, addig akadn ak olyan egyéni vállalkozók, akik a törvényi kötelezettségüknek jogkövetkezmények nélkül nem tettek eleget. A társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékfizetési kötelezettség elkerülésére egyre gyakoribb az a módszer, miszerint a gazdálkodó szervezetek, váll alatok, részvénytársaságok, kft.k, bt.k nem vesznek alkalmazásba dolgozót, hanem vállalkozási szerződést kötnek egyéni vállalkozókkal. Ezzel a megbízó mentesül a bérfizetés és annak járulékai alól, továbbá semmiféle egyéb kötelezettsége nincs, így példáu l munkaruha, étkezési hozzájárulás, utazási költség stb. Miután a kormány többek között a betegszabadság, a ruházati költségtérítés és az étkezési hozzájárulás után is egyéni járulékfizetési kötelezettséget kíván előírni, egyáltalán nem vagyunk meggyőződve , hogy ennek eredményeképpen bármilyen csekély összeg is befolyik, mivel a vállalkozók és gazdálkodó szervezetek az előbb ismertetett módon fognak eljárni. Másrészt ez ellentmond a biztosítási elveknek, mivel az önkormányzatok deklarálták, hogy biztosítási elven működő társadalombiztosítást akarnak. A tervezett változtatás azért sem korrekt, mert az esetleg befolyó járulékok az ellátásokban nem veszik figyelembe a járulékfizetés alapjául szolgáló összeget. A táppénz kiadásának a megbetegedés 25. napjáig val ó munkáltatóra terhelése, figyelembe véve a gazdálkodó szervezetek fizetőképességét és eredményességét, továbbá a már kialakult járulékfizetési morált, egyáltalán nem járható út. A Független Kisgazdapárt megítélése szerint ez teljességében elfogadhatatlan, mivel ezt már nem viseli el egyetlen gazdálkodó szervezet sem. Ez az intézkedés egyetlen dolgot fog eredményezni: tovább fogja növelni a munkanélküliséget és a feketemunkát. Véleményünk szerint az állami garancia a tbalapokkal szemben akkor érvényesül, h a a tb fizetőképességét központi forrásból biztosítja. Rossz úton jár a kormány, amennyiben a tbjáruléknak adószerepet szán. A kormánynak a társadalombiztosítás konszolidációjára tett, majd visszavont javaslata miatt a járulékfizetésre kötelezettek jelent ős része nem fizette be a járulékot, mely a tb bevételeit jelentős mértékben csökkentette. (9.40) A Független Kisgazdapárt megállapította, hogy az amúgy is kedvezőtlen fizetési morál szempontjából a kormány lépése rendkívül meggondolatlan volt, ugyanis tov ábbi több száz milliós bevételektől esett el a társadalombiztosítás. Természetesen a hibás, nagy kárt okozó kormányzati döntésnek felelőse most sincs!
