Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KOCSI LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - CSÓTI GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP):
4185 pontosan azt tűzi ki c élul, hogy a nyelvhasználat területén, a magyar kultúra autonóm jellege területén, vagy netalántán a közigazgatási autonómia különböző formái területén ne lehessen előrelépés. És ez az egyik probléma az alapvető gondok között, hogy nincs semmiféle jó viszo ny, még köszönőviszony sem a szlovák kormányprogram és az alapszerződés között. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Kocsi László képviselő úrnak, MSZP. KOCSI LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Én csak azért ké rek egy mondat erejéig szót, mert nagyon világosan próbáltam megfogalmazni, hogy pontosan erről van szó, amit Csóti György mond. Pontosan lehetett tudni ezekről a szándékokról; ezek programatikusan megjelentek a kormányprogram szintjén. Pontosan ezért gond oljuk úgy, hogy egy ilyen alapszerződés, amiről itt most szó van, és amit mi ratifikálunk - ez talán előreveszi a ratifikálását a Szlovák Nemzeti Tanácsban is , akadályozhatja az ilyen tervek megvalósulását, mert valóban szemben áll ezekkel. Köszönöm. (Ta ps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ismét Csóti György képviselő úr kért szót, MDF. (15.40) CSÓTI GYÖRGY (MDF) : Amennyiben az alapszerződés szlovákiai ratifikálását követően módosítják a kormányprogramot, akkor valóban, ezzel elértük a célt. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Mielőtt megadnám a szót Kávássy képviselőtársunknak, Független Kisgazdapárt, annyit hadd jegyezzek meg, hogy az már előfordult a történelemben, hogy kormányprogramok nem valósultak meg... (Derültség a bal oldalon.) ... - de ezt csak tréfa helye tt mondom. Kávássy képviselő úré a szó, Független Kisgazdapárt; őt követi Rácskay Jenő képviselő úr, az SZDSZtől. DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem, ne tekintsék szakmai elfogultságnak, netán ártalo mnak részemről, ha mondandómat ezúttal történelmi bevezetővel kezdem; mi sem áll ugyanis távolabb tőlem, mint az, hogy történelemórát, leckét vagy kollégiumot tartsak a tisztelt Háznak. Vannak azonban témák, amelyeket helyénvaló, de legalábbis indokolt t örténelmi megközelítésben tárgyalni, és hitem szerint a most napirendre került magyarszlovák alapszerződés kiváltképp ilyen. Tisztelt Országgyűlés! Széles körben ismert, hogy a történeti Magyarország felett a modern nemzetek kialakulása húzta meg a lélekh arangot, amennyiben az új nemzetek a nyelvi összetartozás alapzatán jöttek létre, azaz döntően és elsősorban az egy ugyanazon nyelvet beszélő csoportok, népelemek és egyének forrtak nemzetté, és ettől fogva a területipolitikai elhatárolásnak is a nyelvhat ár lett az új, lassan általánosan is elfogadott alapelve. Minden ország, nemzet, nép és népcsoport csak azt tekintheti magáénak, és joggal is csak arra tarthat igényt, ahol népi tömegei élnek; és elvileg egyedül csak az az elfogadható, igazságos, ha a poli tikai határok a lehető legteljesebben követik a nyelvhatárokat, azokkal a lehető legpontosabban esnek egybe. Így Bulgária, Románia, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és a többi is ott van, ahol bolgárok, románok, magyarok, szlovákok, lengyelek stb. la knak egy tömbben. Ami pedig ezen felül vagyon, felszámolandó örökség, elfogadhatatlan helyzet, amit az első adandó alkalommal rendezni, tisztázni kell, kiváltképp, ha az érintettek is így kívánják. A fentiek ismeretében utólag és visszatekintve nem meglepő , hogy a kor nagy realistái lényegében a XVIII. század végétől tisztán látták, hogy a soknemzetiségű Közép- és KeletEurópa
