Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
4177 3. Negatív elem a korlátozott magyar helységtábla- és személynévhasználat, melynek gyakorlata máris megsérti a tervezet egyik idézett pontját. 4. Ilyen az egyházi nyelvhasználat korlátozása, épp az államnyelvtörvény egyik következményeként, ami sérti az egyházi autonómiát. (15.00) 5. Ilyen az ugyancsak figyelemre méltó elnevezésű úgynevezett horizontális harmonizáció, vagyis a közigazgatási beosztás etnikai megfontolásból történő tervezett megváltoztatása. 6. Ilyen a magyar kultúra kulturális intézményren dszerének támogatása, pontosabban annak megvonása az anyagiak hiányára való hivatkozással; és meg kell említenem a lassan általánossá váló kettős jogrendszer jellemzéséül - kettős jogrendszerről van szó, hiszen más jogok gyakorlata vonatkozik a magyarokra , mint a többségi szlovákságra - azt is, hogy büntetőjogi módosításokat terveznek a köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatban; valamint hogy a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások előírásaival ellentétesen új, úgynevezett területvédő fegyveres erők fe lállítását is tervezik. A szlovák hadsereg gyakorlatain olyan déli irányból várható támadások kivédését gyakorolja, amelyek esetén a támadók támogatást kapnak a helyi lakosságtól. E tézisem összegzéseként csupán annyit, számos negatív tapasztalat mellett é s ellenére az elmúlt években bizonyos gyenge javulás is bekövetkezett a szlovákiai magyarság életében, ez azonban nem a magyar és a szlovák politika egymásra hatása és nem a szlovák politika tartalmi módosulása miatt következett be, hanem a nemzetközi poli tika és a szlovákiai magyarság jogvédő küzdelmeinek eredményeként. A szlovákiai magyarság túlsúlyára, pontosabban szerintük állított túlsúlyára, tényleges politikai jelentőségére azonban fontos adalék, hogy a magyar koalíció az ország harmadik legnagyobb p olitikai erejét alkotja, a Nemzeti Tanács 150 tagja között 17 magyar képviselő foglal helyet, és Trianon óta először kormányközelbe is került a koalíció, hiszen hét hónapon keresztül - '94 márciusától októberéig - támogatásától függött Szlovákia kormánya. Ám mégis hiába kerültek ebbe a háttérből támogató helyzetbe, Szlovákiában sajnos ma sem akad olyan politikai erő, amelyik nyíltan is vállalná az együttműködést a magyarokkal, nem is szólva a közös kormányzás esetleges gondolatáról. A tavaly ősszel megtörté nt választások után létrejött koalíció kormányzati stílusa pedig még ehhez képest is hatalmas visszalépést jelent és leginkább a harmincas évek Németországából ismert hatalom politikai stílusához fogható. Itt jegyzem meg, hogy volt olyan érv a ratifikáció mellett, mely szerint "nem engedhetünk teret Szlovákiában a szélsőségeseknek azzal, hogy mi itt most Magyarországon nem támogatjuk a szerződés ratifikálását." Halkan kérdezem: lehet a szélsőségeseknek, a magyarellenes nacionalistáknak akár Szlovákiában, ak ár Romániában nagyobb tere annál, hogy éppen tagjai a kormánykoalíciónak? Negyedik tézisem egy kérdés: Mi az alapszerződés hozadéka, mi valósult meg benne a magyar célkitűzésekből a tervezettekhez képest? Véleményem szerint a belpolitikai hozadék csak anny i, hogy egyértelmű kormányzati sikernek lehet beállítani. Úgy tűnik, egyáltalán nem segíti elő NATO és EU csatlakozásunkat sem, a szép elismerések mellett vegyes álláspontok is hangzanak el integrációnkat illetően a nagyvilágból, melyek közt kétségkívül va nnak igen jólesőek és biztatóak, jószándékúak és elismerőek, de vannak ennél rusztikusabb, világos és kemény vagy éppen visszafogottabban kecsegtető nézetek is. Lehetséges volna, hogy a szerződés kipipálása után a Nyugat most majd újabb indokokat fog esetl eg keresni, újabb küszöböket fog állítani elénk? De nézzük a siker kérdését! Milyen kompromisszum köttetett?
