Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
4178 Az alapkérdés: milyen szerződés az, amelyben az egyik fél, úgymond, mindent elért, a másik fél pedig, úgymond, csak a töredékét annak, amit szeret ett volna. Mennyivel kevesebb valósult meg az alapszerződésben a magyar célkitűzésekből a tervezettekhez képest? Eörsi Mátyás találóan fogalmazta meg a Slovenska Republikaban május 5én: "Már akkor is megérte aláírni - mondta - a szlovákmagyar alapszerződ ést, ha az abban foglaltaknak fele megvalósul." Hozzáteszem ehhez: nem a fele, hanem talán a negyede látszik teljesülni a magyar terveknek, és nehéz eldönteni, hogy e praktikus borúlátás mögött valamilyenfajta talán erőteljes pragmatizmus, racionális előre látás fogalmazódott meg, ez beszélte Eörsi Mátyás képviselőtársamból vagy pedig az, hogy nagyon is ismeri a szlovákokat. Ha az utóbbiról van szó, akkor hiteltelen a magyar kormány néha lelkes, néha pedig kényszeres érvelése az alapszerződés előnyeiről, és csak azt igazolja, hogy belpolitikai céljai voltak vele. Ezt a belpolitikai célt látszik igazolni a Szabad Demokraták Szövetsége másik jeles politikusának, SzentIványi István államtitkárnak május 5ei Magyar Hírlapbeli nyilatkozata, amely érthető logika mentén fogalmaz: "Ha az ellenzéki pártok nem tanúsítanak kellő önmérsékletet a szlovákmagyar alapszerződés ratifikációs vitájában, akkor közös platformra kerülhetnek a szlovák szélsőségesekkel." Bárki hallhatta az elmúlt hét vitáját, remélhetőleg annak s tílusa nem támasztja alá államtitkár úr akkor megfogalmazott véleményét, és nagyon szeretném remélni, hogy ez a veszély a vita mai szakaszában most már a továbbiakban végleg elhárul. Az, hogy a magyarellenességet tekintve szélsőségeseke a szlovák kormány tagjai, áttételesen is, sajnos, bizonyítható. Gondolom, nem vitatja senki, hogy - eltekintve a magyarellenességtől és inkorrekt politikai gondolkozásról tanúskodó álláspontok mellett voltaképpen attól a ténytől, hogy ebben az idézetben milyen belső motivác iók szólalnak meg , a pontos idézet a következőképpen szól: "Az alapszerződés tartalmazza az Európa Tanács 1201es ajánlását, amely a kollektív jogok elvének értelmezését is lehetővé teszi. Ezért itt az ideje annak, hogy a szlovák jogrendszerbe olyan mec hanizmust építsenek be, amely kiküszöböli a kisebbségek kollektív jogainak elismerését. Csak ezután lehetséges az alapszerződés ratifikálása." Ezt a Prace prágai lapnak április 14én nyilatkozta Jozef Moravčik, a szlovákiai liberális párt elnöke. Az a poli tikus, akinek néhány hónapos kormánya egyáltalán azért maradhatott uralmon, mert többek között a magyar koalíció háttértámogatását is élvezte. El lehet képzelni ezek után - hogyha ő a liberális , akkor miképpen vélekednek a szlovákiai nacionalista kormány pártok ugyanerről a kérdésről. Nem kell azonban feltételezésekre hagyatkoznunk, mert bőven állnak rendelkezésre olyan nyilatkozataik, amelyek egyúttal arra is lehetőséget nyújtanak, hogy ismét elgondolkozzunk azon a problémán, hogy kiben bízhatunk meg. Mag a Michal Kovač államelnök például úgy nyilatkozott az államszerződésekkel kapcsolatban - idézet április 16áról : "Nehézségek csak akkor adódhatnak, ha a magyar kisebbség követeli az autonómiát az Európa Tanács 1201es ajánlásának interpretációja alapján. Mi tudjuk, hogy ebben az ügyben a magyar kisebbség nem kapja meg sem a magyar kormány, sem a nemzetközi közösség támogatását." Bár közismertek a magyar és a szlovák államelnök jó kapcsolatai, ez azonban mégsem magyarázhatja, hogy honnan ilyen magabiztosan jólértesült Kovač államelnök úr a magyar kormány szándékait illetően. Az eljövendő szlovák magatartásra azért legtöbb eséllyel mégiscsak Mečiar miniszterelnök nyilatkozataiból következtethetünk. Ezek eléggé közismertek, elég legyen talán a legjellemzőbbet idézni május elsejei ünnepi beszédéből: "A csökönyöseknek eszébe kell juttatnunk, hogy Szlovákia területe is sérthetetlen, és ezen a területen nem fogunk kísérletezni kollektív jogokkal." A koalíció érvrendszerében, amellyel a magyar ratifikációt szorgalm azzák, hallható volt az is, hogy ezáltal elérhetjük a szlovák ratifikáció meggyorsítását. Ugyanakkor az is tudnivaló, hogy
