Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - SZABADOS TAMÁS (MSZP):
4133 Köszönöm szépen. Soron következik Szabados Tamás, a Magyar Szocialista Párt részéről. Őt követi majd Mécs Imre, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. SZABADOS TAMÁS (MSZP) : Elnö k Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon nagy öröm egy ilyen vitában részt venni, amely, ahogy Pető Iván mondta, nyugodt, csendes légkörben folyik, és arról folyik, amiről tulajdonképpen az összes törvény meghozatalakor kellene folynia: az ország javaina k előmozdításáról. Azt hiszem, hogy itt azért nincsenek politikai viták, mert abban minden felszólaló egyetért és örül annak, hogy végre ezt a nagyon fontos intézményrendszert, a levéltárakat is törvény fogja szabályozni, ezzel a levéltárosok társadalma is megtisztelve érzi magát. Pető Iván azt mondta, hogy ezek az intézmények idáig nemigen voltak reflektorfényben, a tudomány művelőinek csendes tárházai. Én azt mondom, hogy ellenkezőleg, az utóbbi pár évben egy olyan folyamat indult meg, hogy a történelem é s segédtudományok művelőinek kis társadalmán túl széles társadalmi érdeklődésre tartanak számot a levéltárak. Amikor kinéztem a Fejér Megyei Önkormányzat ablakán, ez pontosan szemben van a megyei levéltárral, azt vettem észre, hogy sorban állnak az emberek az utcán, a levéltárba igyekeztek, ezek az emberek természetesen nem kutatási célból mentek oda, hanem mint több képviselőtársam is mondta, kárpótlási ügyeik intézésére. Megdöbbentően nagy számú kárpótlási ügyet intéztek ezek az intézmények, és a Magyar O rszágos Levéltár, a megyei levéltárak és a néhány már megalakult városi levéltár dolgozói valóban hatalmas munkát végeztek, s nem csekély pszichikai és fizikai megterheléssel jártak ezek a munkák. Hadd mondjam meg azt is, annak ellenére, hogy fizikailag té nyleg megterhelő munkák kerültek be a levéltárakba, nem szüneteltek, sőt nőttek, mennyiségben gyarapodtak, előreléptek az iratok feldolgozásában. A levéltári periodikák, évkönyvek száma is nőttön nőtt. Például egy '93as adat szerint 43 periodikát, szakkön yvet jelentettek meg a megyei levéltárak. Egy esztendő alatt tízezer iratfolyóméterrel nőtt az állományuk. Ezt tették amellett, hogy egyáltalán nem optimális sem a személyi, sem a tárgyi feltétel ezekben az intézményekben. Szeretnék néhány észrevételt tenn i - mint a Fejér Megyei Önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, aki évről évre találkozik ezzel a problémával , hogy milyen problémákat látunk mi a fenntartók részéről a törvény végrehajtásával kapcsolatban. Természetesen egy törvénynek nem lehet tá rgya, hogy tételesen felsorolja azokat az optimális adatsorokat, amelyekkel egy levéltárnak működnie kell. De a törvény elfogadása esetén majd a végrehajtási utasításban kérem kidolgozni azokat az egységesen érvényesítendő személyi és technikai mutatókat, amelyek a levéltárakra érvényesek lesznek. (10.20) Ugyanis azt hiszem, ez az egyik leglényegesebb része, ami a fenntartókat illeti, hiszen ezek természetesen pénzbe és nem csekély pénzbe kerülnek. A személyi és tárgyi feltételek szempontjából nagyon jelent ősen eltérnek egymástól a megyei levéltárak. Ha arra gondolok, hogy az elfogadandó pótköltségvetés igazából nem kedvez az önkormányzatnak juttatott pénzeknek, már most szeretném leszögezni azt, hogy az önkormányzatok testületeinek majd e törvény szellemébe n kell megtervezniük a '96os költségvetésüket, a törvényjavaslat 15. §a ugyanis egyértelművé teszi a levéltár fenntartóinak kötelezettségeit. Ezek nagyon rigorózus feltételek - mondhatjuk, hogy hála istennek , hiszen ha valaki levéltárat alapít vagy lev éltárat tart fenn, akkor ezek valóban csak olyan fontos és olyan feltételeknek megfelelő intézmények lehetnek, amelyek a rájuk bízott anyagot, a nagyon fontos történelmi kincseket megfelelő módon tudják őrizni. Ha csak azt mondom például, hogy tűzbiztos, s záraz, megfelelő páratartalmú és hőmérsékletű helyiséget kell biztosítani, akkor azt hiszem, egy fenntartó lelki szemei előtt rögtön az jelenik meg, hogy ez mennyi pénzbe fog kerülni.