Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 7 (91. szám) - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ):
4130 Ennek technikai okai vannak és természetesen személyiségijogvédelmi okai, valamint államérdekekben keresendő okai is vannak, hogy 30 évre szokás a kutatási korszakhatárt egy demokratikus, nyilvános társadalomban meghúzni. Röviden szeretnék még szó lni arról is, amiről talán ilyen módon nem esett szó - bár indirekt, közvetett módon sok szó esett , hogy a levéltári törvény meglehetősen hosszadalmas előkészítés után került a parlament elé. A bővebben vett levéltáros szakma - ide értve a történész kuta tókat , nagyon sok fordulóban, nagyon hosszú időn keresztül nyilvánított igen kritikus véleményt az előzetes tervezetekről, és úgy tűnik az itteni felszólalásokból, hogy azon kivételes, vagy szinte kivételesnek mondható pillanat jött el, amikor egy fontos , olykor politikai ügyeket is érintő törvénytervezet kapcsán a parlament bármely oldalán ülő képviselők lényegében azt mondják, hogy alapos szakmai munkával előkészített, bár természetesen módosításokkal korrigálható törvényjavaslat került a parlament elé. Ez nem túl gyakori pillanat a parlament életében - azt hiszem, ezt a tévénézők, rádióhallgatók és maguk a parlamenti képviselők is igazolhatják. Tehát érdemes itt néhány dicsérő szót szólni mindazokról, akik a levéltáros szakma, a történész szakma, a Magy ar Tudományos Akadémia és természetesen a törvényjavaslatot közvetlenül előkészítő Művelődési és Közoktatási Minisztérium részéről ezt a törvénytervezetet előkészítették. Úgy tűnik, hogy módosító indítványokkal a lehető legnagyobb megelégedéssel elfogadhat ó törvényjavaslat került a magyar parlament elé. Még egy megjegyzést szeretnék tenni az elhangzottak után, az elhangzottaktól némileg elválasztva. Több parlamenti frakció képviselőivel egyeztettünk és úgy ítéljük meg, hogy a módosító indítványok beadása ér dekében és a levéltárügy jelentősége miatt az eredeti tervektől eltérően ne zárjuk le ezen a héten a levéltári törvény általános vitáját, hanem - és ez egy ügyrendi javaslat - a jövő héten zárjuk le. Így július első parlamenti ülésén tudunk szavazni erről a törvényről, és így semmiféle alkotmányos sérelem ezt az ügyet, illetve az Alkotmánybíróság határozata nyomán ezt a területet nem érinti. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Szentkuti Károly, a Szabad Demok raták Szövetsége részéről. Őt követi majd Szabados Tamás a Magyar Szocialista Párt részéről. SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Egy levéltáros után most egy muzeológus is megszólal és remé lem, hogy ebben a parlamentben nemsokára majd a múzeumi törvény is vitára kerül, hisz legalább olyan fontos lenne e terület törvényi szabályozása is, mint most a levéltári törvény. A vita során elsősorban arról hallhattunk, elsősorban talán az tart közérde klődésre számot, hogy melyek a kutatási szabályok, hogyan lehet a levéltárakban kutatni, milyen feltételek között. Azt gondolom - s erre részben Pető Iván is utalt , hogy nagyon fontos kérdés és valós az, hogy a levéltárak az állampolgárok egy jelentős ré szének nyújtanak szolgáltatást. Van egy adat nálam, amiből kiderül, hogy a levéltárak a kárpótlási törvénnyel kapcsolatosan 240 ezer ügyet kezeltek 1991 és '94 között. Tehát a levéltárak nemcsak a tudományos kutatás és kutatók számára fontos intézmények, h anem nagyon sok ezer állampolgár számára is, tehát állampolgári érdekek, igények kielégítésének bázisai. Ezen túl természetesen az állami jogfolytonosságnak az őrző intézménye is. Tehát nagyon nem mindegy, hogy a levéltárak működése milyen, hogy a levéltár ak az állampolgárok érdekeit milyen szinten, milyen minőségben, milyen módon, milyen gyorsan tudják kielégíteni. Hiszen ha ezt végiggondoljuk, akkor a levéltárak működése alapvetően állami feladatként kezelhető. Ma az a helyzet, hogy a levéltárak - mind a Fővárosi Levéltár, mind a megyei levéltárak - önkormányzati fenntartásban vannak, tehát önkormányzati intézmények, az Országos Levéltár pedig minisztériumhoz tartozik. Tehát ma a levéltárak ügye, a levéltárak működése nagyon szorosan kötődik az önkormányza tok, elsősorban a fővárosi és megyei önkormányzat működéséhez,
