Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. február 6 (52. szám) - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1993. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BÉKESI LÁSZLÓ pénzügyminiszter:
42 fontos, hasznosít ható tapasztalatot hozott. Az is tény, hogy az auditálást követően 1994. december elején beterjesztette a kormány a parlamenthez a zárszámadást, és önök jól tudják, hogy az év végi törvényalkotási dömping közepette olyan választási lehetősége volt parlamen tnek és kormánynak, hogy vagy a zárszámadást, vagy az 1995ös esztendő indításához nélkülözhetetlen átmeneti szabályokat, törvényjavaslatot tárgyalja; helyesen az utóbbi mellett döntött. Ezzel együtt azonban - még egyszer hangsúlyozom - egyedi és meg nem i smételhető precedensről lehet szó. Ami a zárszámadás érdemi részét illeti: A társadalombiztosítási alapok mérlege 1993ban végül is az eredetileg tervezettnél valamelyest kedvezőbben alakult: 40 milliárd forintos tervezett hiányhoz képest 33,1 milliárd for intos deficit alakult ki 1993ban. Ezen belül a nyugdíjbiztosítási ág zárt valamivel kedvezőbben: az eredetileg tervezett 23,5 milliárdhoz képest a tényleges hiány 7,4 milliárd forint volt. Az egészségbiztosítási alapnál a helyzet fordítottan alakult: ott a tervezett 16,5 milliárdhoz képest 25,7 milliárd forintos deficit alakult ki. Mindebből adódik az első következtetés, hogy a társadalombiztosítási zárszámadás egyik központi kérdése ismét a hiány rendezése. Nyilvánvaló, hogy a hiány kialakulásában sok tén yező játszott közre, ezek közül több a törvényjavaslatból is kiolvasható. Ezek mellett azonban egy - és azt gondolom, a legfontosabb - okra, tényezőre szeretném külön is ráirányítani a figyelmet. (18.20) Ma már elkerülhetetlen a társadalombiztosítás, benn e az ellátási rendszerek reformjának megvalósítása. A jelenlegi nyugdíjasokat, illetve nyugdíj előtt állókat ez már nem fogja érinteni, de az új nyugdíjrendszer megalkotása és meghirdetése nem halogatható tovább. Ugyancsak célszerű továbbfolytatni az egész ségbiztosítás kiépítését, a szűkebb, de hatékonyabb egészségügyi ellátórendszer megteremtését. A késlekedés mindkét területen milliárdokat emészt fel és késlelteti a gazdaság stabilizálását is. A feladat súlya és nagyságrendje az Országgyűlés és a kormány együttműködését is igényli, nem hárítható a felelősség kizárólag az önkormányzatokra. A hiányrendezés kérdésében a törvényjavaslat mindkét alapnál két változatot tartalmaz. Az "A" változatok az önkormányzatok javaslatai, a "B" változatokat a kormány ajánlj a. A fő eltérés a két változat között abban áll, hogy az önkormányzatok a központi költségvetés készpénztérítését javasolják, a kormány pedig az Egészségbiztosítási Alapnál értékpapírkibocsátást javasol. A költségvetés '95ös állapota a hiány készpénzes, teljes körű rendezését nem teszi lehetővé. A társadalombiztosítási alapok zárszámadásának tárgyalása - hasonlóan a központi költségvetéshez - az Állami Számvevőszék értékelésével együtt történik. A számvevőszék tartalmas jelentését nagyra értékeljük. El ke ll ismerni, nehéz lesz megfelelni a számvevőszék által jelzett jogos követelményeknek. Tény, hogy az államháztartási törvény, a számviteli szabályozás ma nem rendezi egyértelműen a tbalapok pénzügyeit, hiányoznak a világos belső szabályok is. Ezzel együtt '93ban sem az önkormányzatok, sem a felügyelőbizottság nem állt feladata magaslatán. A gazdálkodás hiányosságai - akár a működési költségekről, akár a befektetések hatékonyságáról van szó, amelyek ezt bizonyítják - meglehetősen súlyosak. Az nem vitatható, hogy a likviditási tartalék visszapótlása, a vagyonjuttatás és a vagyonhozam kérdésében érdemi lépésekre '93ban nem került sor. Ez azonban nemcsak elhatározás vagy akarat kérdése. Az államháztartás általános helyzete ezen a területen is bizony szűk keresztmetszet. Kétségtelen az is, hogy a társadalombiztosítási alapok - éppen a szabályozási kiskapuk miatt - sok esetben legalábbis kétséges jogértelmezést alkalmaznak, s éppen a járuléknyilvántartás rendbetételére tett meddő kísérleteink ta núsítják, hogy nem halasztható a társadalombiztosítás működési rendjének ismételt korszerűsítése és szabályozása. Ezért javasolja a kormány a már ugyancsak önök előtt lévő országgyűlési határozati javaslatban, hogy záros határidőn belül kerüljön kidolgozás ra a járulékbeszedés, ellenőrzés komplex, egységes információs bázison alapuló szervezeti rendszere.
