Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 6 (90. szám) - Az ülés napirendje további részének elfogadása - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ):
4002 meggyőző , hogy a holnapi napon lehetetlen az általános vita lezárása. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Megadom a szót Mész áros István László képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetségéből. Talán annyit reagálnék Szabad György ügyrendi indítványára, mivel ez az ügyrendi indítvány tulajdonképpen a házbizottság megszólítására irányul, hogy erre akkor lehet mód, ha valamely f rakcióvezető kéri. Abban az esetben nem lehet eltekinteni a házbizottságtól, de csak akkor van mód a házbizottság összehívására. Ezt azért is ismételtem így meg, hogy a frakcióvezetők megfontolhassák Szabad György felvetését. Mészáros Istváné a szó. Felkés zülésre kérem Győriványi Sándor képviselő urat. DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy az előttem elhangzott felszólalásokból már kitűnt, nem valamiféle belterjes értelmiségi vagy szakma i kedvtelésről van szó akkor, amikor a levéltári törvény ügyével foglalkozunk. Ugyanis nem kell tudományos kutatónak lenni ahhoz, hogy felismerjük, a levéltári anyagok helyzetének milyen meghatározó szerepe van a nemzeti tudat fennmaradása és az állampolgá ri jogok érvényesülése szempontjából. A levéltárak ugyanis, tisztelt Ház, az információmegőrzés és a megismerés alapintézményei. Az előttem szólók már beszéltek a levéltárak történelem- és hagyományközvetítő, iratmegőrző és az államitársadalmi élet folyt onosságát biztosító szerepéről. Szóltak arról, hogy a levéltári anyagok nemzeti kincsünket képezik. Szóltak a levéltári anyagok jogbiztosító szerepéről, ezért én ezekről a kérdésekről már nem akarok külön beszélni. Ami pedig az állampolgárok jogainak és a levéltári anyagoknak az összefüggését illeti, hadd húzzam alá: a történelem és a közérdekű adatok megismerésének mennyire fontos garanciája az, hogy ezeket az adatokat korrekt módon megőrizzék. Tisztelt Képviselőtársaim! A témát áttekintve rögtön két dolog jut az ember eszébe. Az egyik az, hogy a levéltáraink hogyan képesek eleget tenni az iratrendszerező és konzerváló feladatuknak. A másik kérdés, hogyan juthat hozzá a polgár, a kutató a levéltárakban elraktározott ismeretanyaghoz. Tisztelt Ház! Ami az el ső kérdést illeti, rögtön le kell szögeznem: tudatában vagyunk annak, hogy az infrastrukturális és anyagi gondok mennyire elnehezítik a levéltárak tevékenységét. Tudjuk, hogy mekkora gondot jelentenek a szűkös raktározási körülmények. Tudjuk, hogy milyen j elentős állami segítséget igényelne a rossz állapotban lévő iratanyagok konzerválása. Tudjuk, hogy milyen hatalmas iratkötegekkel néznek szembe levéltárosaink egyegy átvételnél, és azt is tudjuk, tisztelt Ház, hogy a levéltárérett anyagok átvételében mil yen jelentős lemaradások vannak, és hogy ezek a lemaradások nem a levéltáraknak és nem a levéltárosoknak róhatók fel. Bizony, az infrastrukturális és anyagi természetű gondok enyhítése szükségesnek látszik ahhoz, hogy levéltáraink kielégítően tudjanak műkö dni. Nem gondoljuk, hogy a levéltárak működtetése a gazdag államok luxusa. Ezen gondok enyhítését azonban ettől a törvénytől illuzórikus lenne elvárni. Sajnos ki kell jelenteni azt, nagyon jól tudjuk, hogy a működési gondok és a pénzhiány az élet valamenny i területét sújtja, így ez nem nevezhető levéltárspecifikus problémának. Az államháztartási reform folyamán azonban - amelynek egyik feladata éppen az, hogy meghatározza a modern állam felelősségvállalásának kereteit és mértékét - gondoskodni kell arról, hogy a nemzeti kultúra megőrzése és az ebbe szervesen beletartozó levéltári ügy is kiemelt helyet kapjon a preferenciák között. Tisztelt Ház! A megoldást elősegíthetné, ha a levéltáros szakma ki tudna dolgozni egy olyan, a normativitást tükröző javaslatot, amely alapján törvénybe foglalható lenne a levéltárat fenntartó állam, illetve az önkormányzatok kötelezettsége.
