Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 6 (90. szám) - Az ülés napirendje további részének elfogadása - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BARÁTH MAGDOLNA (MSZP):
3997 Ezért egyetértve azzal, az állam a tudományos alkotás és i smeretterjesztés, továbbá a tudományos tanítás szabadságát csak olyan korlátozásoknak vetheti alá, amelyek a személyes adatok védelméhez és a közérdekű titoktartási rendelkezésekhez kapcsolódnak. Az Alkotmánybíróság határozatát követően, az elmúlt fél évbe n, a szakmai egyesületek, a Magyar Levéltárosok Egyesülete, az Önkormányzati Levéltárak Tanácsa, a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete, valamint a Levéltári Tanács mellett az új koncepciót, majd a törvénytervezetet megvitatta a levéltárigazgatók érteke zlete, véleményezte a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Történelmi Társulat elnöksége és a megyei önkormányzatok. A közlevéltárakban folyó kutatásra vonatkozó szabályozással kapcsolatban állást foglalt az Akadémia Történettudományi Bizottságának ad hoc bizottsága, végül a Politikatörténeti Intézet külön vitafórumot szervezett e tárgyban történészek számára. A viták eredményesek voltak. Több javaslat bekerült a tervezetbe. Néhány szót szeretnék szólni az előttünk fekvő törvényjavaslatról. Érdeme, hogy rés zletesen szabályozza a köziratokkal kapcsolatos eljárás minden szakaszát az irat keletkezésétől, annak levéltárba kerüléséig és felhasználásáig. Az egységes iratkezelési szabályzatok kiadása biztosítja az azonos hatás- és feladatkört ellátó szervek iratkez elésének egyszerűsítése mellett az azonos normák érvényesülését is. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előkészítő munka során kiemelt hangsúlyt kapott az önkormányzati levéltárak ügye. A tervezet a levéltáralapítás jogát valamennyi helyi önkormányzat számára l ehetővé teszi. Ezt azonban feltételekhez köti. De vajon adottake ehhez a feltételek? Úgy gondolom, ma még csak kevés önkormányzat képes ezeknek az előírásoknak eleget tenni. Minden esetben alaposan mérlegelnie kell ezért a minisztériumnak, hogy az önkormá nyzatok várhatóan romló anyagi körülményei között a tartós működés biztosíthatóe. Figyelemmel kell lennünk ugyanis arra, hogy a már levéltárban levő anyagok ideoda szállítása elkerülhetetlenül állaguk romlásához vezet. Az önkormányzati irattárak anyagána k fennmaradása ugyanakkor a területileg illetékes megyei levéltár átvételre kötelezésével biztosított. A nem köziratnak minősülő, de történeti értékű iratanyag megőrzését a magánlevéltárak biztosítják. A törvényjavaslat külön fejezetben rendelkezik az inté zményként működő magánlevéltárakról, de az értelmező rendelkezésekből sajnálatos módon kimaradt a nyilvános magánlevéltár pontos meghatározása. A miniszter úr expozéjához kapcsolódva utalni szeretnék arra, hogy a törvényjavaslat szövege ugyan nem tesz errő l említést, de az egyházi levéltárak mellett nyilvános magánlevéltárak eddig is működtek. A tervezet a nyilvános magánlevéltárak számára is kilátásba helyezi a rendszeres állami támogatást, amennyiben azok működése megfelel a törvényben rögzített követelmé nyeknek. A törvényjavaslat vitatható eleme, hogy nem tartalmaz értelmezhető eljárási szabályozást arra nézve, ki és hogyan ellenőrizheti a levéltárakban a közlevéltárak számára előírt szabályok alkalmazását, mi módon történik a nyilvános magánlevéltárként való bejegyeztetés. Szükségesnek tartom ezért, hogy a törvény végrehajtási utasítása e kérdésekre is kitérjen majd. A törvényjavaslat a legmesszebbmenőkig törekszik a tulajdonhoz való alkotmányos jog tiszteletben tartására. A nem közfeladatot ellátó szerve k és a természetes személyek tulajdonában levő maradandó értékű iratokra kötelező érvényű rendelkezéseket csak abban az esetben tartalmaz, ha védetté nyilvánított iratanyagát a tulajdonos el akarja idegeníteni. Tisztelt Képviselőtársaim! Mi különböző párto k képviselőiként foglalunk e teremben helyet. A törvény szövege szerint pártjaink politikai működésük során nem köz, hanem magániratokat hoznak létre. A párttörvény megfogalmazása szerint a pártok nem gyakorolják ugyan közvetlenül a közhatalmat, tevékenys égük azonban a közhatalomhoz kapcsolódik.
