Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. június 6 (90. szám) - Az ülés napirendje további részének elfogadása - A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BARÁTH MAGDOLNA (MSZP):
3996 kár pótlási törvény végrehajtása során vált nyilvánvalóvá, hogy olyan adatok őrhelyei is, amelyek adott esetben a jogbiztonság garanciáját jelenthetik. Ahhoz, hogy a levéltáraknak a demokratikus intézményrendszerben elfoglalt kitüntetett szerepét megértsük, en gedjék meg, hogy emlékezetükbe idézzem az Alkotmánybíróság 1992. május 29ei határozatának következő megállapítását: "A közérdekű adatok megismerhetősége a közhatalom, a közügyek intézésének áttetszőségét mint alapvető demokratikus intézmény garantálását i s jelenti. A közérdekű adatok nyilvánossága és az azokhoz való hozzáférhetőség a demokratikus jogállamiság alapvető alkotmányos biztosítéka." E szempont jelentőségét fogalmazta meg az Európa Tanács 1982es nyilatkozata is az információszabadságról. Tiszte lt Ház! Az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslat 1947 óta az első átfogó, a maradandó értékű iratok egészére kiterjedő szabályozás. A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. törvénycikk preambulumában fogalmazódott meg az a gondolat előszö r, amely az előttünk fekvő törvényjavaslatot is áthatja. Idézem: "A levéltárak történeti emlékeit nemzeti kincsnek kell tekinteni, a történeti értékű iratokhoz, bárki birtokában legyenek azok, a köz érdeke fűződik. Ebből következik, hogy az államnak ki kel l terjesztenie gondoskodását az összes fontosabb levéltárakra, azokra is, amelyek nem tartoznak tulajdonába, de a nemzet múltja szempontjából értékes adatokat őriznek." A törvényjavaslat parlamenti vitája során arra kell tekintettel lennünk, hogy a jövő ér dekében is olyan jogszabályt alkossunk, amellyel biztosítjuk a szakadatlanul gyarapodó történeti értékű iratok fennmaradását. A törvény megalkotásakor azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nemzetközi tapasztalatokat, illetőleg azt, hogy elemi érdekünk, akárcsak az élet más területén, a levéltárügyet illetően is alkalmazkodni az európai normákhoz. Az Európa Tanács a levéltári demokratikus minimum lényeges elemeit a következőkben határozta meg. 1. Az országos levéltári politika és normarendszer egyeztetése a helyi autonómiákkal. 2. A levéltári ellenőrzés kiterjesztése a teljes köziratanyagra. 3. A levéltári kutatásnak mint állampolgári jognak elismerése és a kutatási korlátozások törvényes szabályozása. 4. Gondoskodás a törvény alkalmazásához szükséges költ ségvetésről. 5. A levéltári magántulajdon tisztelete. Valamint: 6. A civil társadalom, szakmai egyesületek, kutatók meghallgatása a levéltárra vonatkozó intézkedések kidolgozásakor. Tisztelt Képviselőtársaim! Ú gy gondolom, hogy a most tárgyalásra bocsátott törvényjavaslat készítői törekedtek az európai normákkal való összhang megteremtésére. A törvény kimunkálása már 1989ben elkezdődött. Az ügy fontosságát mutatja, hogy hosszú és alapos előkészítő munka után ke rült a parlament elé e javaslat. (11.30) A törvényalkotói munka szempontjából kiemelkedő jelentősége volt az Alkotmánybíróság 1994. június 24ei - miniszter úr által is említett - határozatának. Az Alkotmánybíróság döntése évek óta folyó vitát zárt le az á llam és a tudomány viszonyáról, a tudományos szabadság és a személyes adatok védelme alkotmányos jogainak kapcsolatáról. Az Alkotmánybíróság többek között megállapította: "Az államnak tudományos igazságok kérdésében semlegesnek kell lennie, viszont alkotmá nyos követelményként feltétlenül garantálnia kell, hogy a tudomány művelői a tudományos kutatások és a tudományos ismeretek terjesztésének szabadságjogát alkotmányos keretek között gyakorolhassák."
