Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. VARGA ISTVÁN (MDF):
3910 Köszönöm szépen. (Dr. Sepsey Tamás: Ügyrendi!) Ügyrendi kérdésben kér szót Sepsey Tamás képviselő úr, Magyar Demokrata Fórum. Megadom a szót. DR. SEPS EY TAMÁS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Azért kértem szót ügyrendi kérdésben, mert többször elhangzott, hogy a 3. pont kapcsán miért beszélünk a kitanítási kötelezettségről. Szeretném megindokolni, hogy a 3. pont a kormány által beterjesztett módos ítás elhagyását javasolja, ami értelemszerűen együttjár azzal, hogy a hatályos 4. § maradjon meg. A hatályos 4. §ban pedig benne van, hogy amennyiben a fél méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétben áll a lemondás, a bíróság akkor sem köteles figyelem be venni, ha a fél azt a bíróság tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartja. Tehát akkor, amikor indokoljuk, hogy miért kellene fenntartani a hatályos 4. §t, akkor óhatatlanul is érintenünk kell a kitanítási kötelezettséget, mert a 4. § hatál yos szövege a kitanítási kötelezettségre visszautal. Tehát e tekintetben úgy érzem nem sértjük a Házszabályt, amikor a 4. § megtartása mellett a kitanítási kötelezettségre is hivatkozunk, hisz a hatályos 4. § szövege ezt a kitanítási kötelezettséget szó sz erint tartalmazza. Köszönöm. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő Úr! Én elfogadom az ön észrevételét és az összefüggéseket is, de ahogy javaslatot kaptunk arra, hogy most pontonként, az ajánlás pontjaiként menjünk végig az ajánláson, és azt elfogadtuk és í gy tárgyaljuk, ugyanúgy megkaphattuk volna a 2. pontnál azt a javaslatot is, hogy vonjuk össze, mert a két kérdés összefügg. De ha lezártuk a részletes vitát a kitanítási kötelezettség témakörében, akkor az mégsem indokolt, hogy a mostani felszólalások súl ypontja erre a kérdésre tevődjön át. Én úgy érzem, hogy nemcsak az összefüggéseket vetik fel, hanem a súlypont terelődik vissza erre a 2. pontra, ezért tartottam indokoltnak a figyelmeztetést. Balsai képviselő úrnak pedig csak azt szeretném mondani, hogy a z elnöknek egyébként kötelessége a felszólalókra figyelni akkor is, ha ezt szívesen teszi. Köszönöm szépen. Megadom a szót Varga István képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. DR. VARGA ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Szeretném mindenekelőtt hangsúlyozni, hogy tökéletesen egyetértek Sepsey Tamás képviselőtársam okfejtésével. Bár az ez előtti vitát nem szeretném tovább súlyozni és elmérgesíteni, de megpróbálom a súlyokat úgy és arra helyezni, amit az elnök asszony mondott, és a proporcionitás, az arányosság követelményét megpróbálom betartani ebben a felszólalásomban. Nagy érdeklődéssel és örömmel hallgattam itt kiváló elméleti jogászok fejtegetéseit. Megmondom őszintén, hogy nem tudok elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni, tekintettel arra, hogy én csak egy falusi kis ügyvéd vagyok, tehát gyakorlati szempontból próbálok rávilágítani a 3., illetve most a 4. §ra. Tökéletesen egyetértek az előttem felszólaló képviselőtársammal - és itt részben Hack Péterrel is , hogy ezt a kérdést valóban a később iekben meg kell oldani, és mint gyakorló ügyvéd mondhatom, nincs vita közöttünk abban sem, hogy nem szerettük a panasznapot és nem szerettük a kitanítási kötelezettséget és a bíróságot abban a szerepben, amikor a jogi képviselő nélkül eljáró felet részlete sebben kioktatta és esetlegesen ez a per eldöntése szempontjából is jelentőséggel bír - ezt szeretném azért aláhúzni. Azonban, tisztelt Ház, maximálisan figyelembe kell venni, hogy milyen társadalmi és milyen életviszonyok vannak ma Magyarországon. Én úgy gondolom, ez az egész vita pontosan arról szól, hogy ha jogi képviselő nélkül jár el az emberek 90 százaléka, akkor megengedhetőe az ilyen gazdasági helyzetben, hogy a jogi képviselő nélkül eljárt fél gyakorlatilag - úgy ahogy
