Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Bejelentés önálló indítványok bizottsági kiadásáról - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
3889 eredménnyel járna, hogy az ügyek változatlanul nagyon elhúzódnának, változatlanul az igazságszolgáltatási tevékenység minőségének rovására húzódnának el az eljárások. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Kétperces időkeretben megadom a szót Balsai István képviselő úrnak, a Magyar Demokrata Fórum részéről. DR. BALSAI ISTVÁN (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Valóban csak két percben szeretnék reagálni arra az egyébként tárgyilagos f elszólalásra, amely engem arról győzött meg Hack Péter képviselő részéről, hogy nem jó szívvel támogatja ezt a javaslatot. Azt hiszem, hogy ez a legudvariasabb kritikája. Az általam elmondott érveket - úgy tűnik - fennállónak tartja. Arra szeretnék reagáln i, amit mondott, s ami részemről talán tévedés lenne, lehet, hogy nem jól fejeztem ki magam. A helyi bíróságokra tartozó büntetőügyek több mint felében természetesen egy másik alkotmányossági problémával kell szembenézni, azzal ugyanis, hogy egyes bíró fog a vétségi eljárás szabályai szerint eljárni. A magyar alkotmány úgy szól, hogy a bíróság társas bíróságként, népi ülnökök közreműködésével jár el. Ez a fő szabály. Nem akarom itt ezt boncolgatni, hiszen a módosító indítványban nem érintettem az egyébként a társas bíráskodás elvét valamennyire mégis csak sértő elemet, amely az azonos jogú bírósági taggal kapcsolatban megengedhetővé teszi majd ezek után, hogy ne lássa a tényleges eljárás tárgyát képező ügyet, hanem egyfajta beugróként úgy folytassa a tárgyal ást, mint hogyha ő lett volna a korábbi résztvevője a bírói tanácsnak. Mégis azt kell mondanom, hogy ez a probléma legalább olyan súlyú alkotmányos probléma, amely - majd meglátjuk lesze ilyen indítvány, s az Alkotmánybíróság mit fog ahhoz szólni - a jele nleg hatályos alkotmánnyal szemben a fő szabállyá gyakorlatilag azt emeli - több mint az ügyek felében erre kaptunk választ a bízottságban: igen az várható ebben a javaslatban, hogy egyes bíró fog eljárni a vádlottak ügyeiben, tárgyalás mellőzésével, bírós ágelőállításos módszerrel vagy bármilyen vétségi formában, de nem bírói tanácsban. Ez bizony súlyos probléma, és az sem menti föl ennek a problémának a megoldása alól a kormányt, hogy az ülnököket nehéz megválasztani. Természetesen nehéz megválasztani, hi szen egyre nagyobb a rés az ülnökök méltó díjazása és az általuk elvégzett munka mennyisége között. Hiszen ha az ülnök a bíróság azonos jogú s majdnem azonos súlyú munkamennyiséget végző tagja, természetesen méltán tarthatna számot egy olyan honoráriumra, ami nem jelentené azt, hogy nem lehet megválasztani ülnököket az ország különböző bíróságaira. Köszönöm szépen. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szigethy István képviselő úrnak, a Szabad Demokrat ák Szövetsége részéről. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Balsai István képviselő úr felszólalása közben jelentkeztem felszólalásra, tekintve hogy ő olyan gyakorlati példákat kért számon az igazságügyi kormányzattó l, amikor a bíróság a tárgyalás megtartásakor igenis eltért a tárgyaláson kívül hozott végzéstől. De ha már ennek kapcsán szót kértem, egykét kérdésben még szeretnék reagálni, kiemelve azt, hogy Csiha Judit államtitkár asszony és Hack Péter az általam elm ondani kívánt kérdések túlnyomó részére már válaszolt, s ezeket én feleslegesen nem szeretném ismételni. Azt mindenképpen szeretném kiemelni - amire egyébként Hack Péter is hivatkozott , hogy Balsai Istvánnak az alkotmányossági aggályai elvi jellegű aggál yok, tehát nem mennyiségi, hanem minőségi kérdést jelentenek. Azt jelentik, hogyha az ő alkotmányossági aggályai alaposak, abban az
