Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, az SZDSZ
3871 alóli kivételeket e területeken belül is csak adatfajtánként lehet megállapítani. Ezt éppe n azért mondtuk ki, hogy ne lehessen az állami élet teljes területeit kivonni a nyilvánosság alól. Az információszabadságról szóló törvényi rendelkezések kereteinek kitöltését azonban akkor a további, úgynevezett területspecifikus törvényekre hagytuk. Így főként az előttünk fekvő titoktörvényre vár az a feladat, hogy az adatvédelmi törvényben kijelölt területeken a további részletezést elvégezze. Nem feledhető azonban, tisztelt képviselőtársaim, hogy az akkori törvény éppen a parlamenti vita alapján lezajl ott jelentős módosítások révén vált elfogadhatóvá; több mint 150 módosító javaslat született akkor, hosszú és nehéz egyeztetésekre került sor. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő titoktörvényjavaslat igazi korszakváltást jelent. Az eddigi szabály ozást ugyanis úgy lehet találóan jellemezni, hogy annak alapján titok lehetett mindaz, amit a hatalom annak tartott, ráadásul korlátlan ideig. Mindez arra szolgált, tisztelt Ház, hogy elrejtse a hatalomgyakorlás valódi célját; azzal is biztosítsa az egykor i állampárt uralmi helyzetét, hogy az információk elzárásával megakadályozza a polgárok, a társadalom önálló véleményformálását, a közügyekbe való beleszólását. A jelenlegi szabályozás célja ezzel szemben az, hogy az a helyzet ne ismétlődhessen meg. Titkos ításra csakis a legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Nevezetesen akkor, ha az valamely alapjog vagy alkotmányos érdek érvényre juttatása érdekében mellőzhetetlen. Ezzel a törvényjavaslat kifejezi, tisztelt Ház, hogy az államnak nincs többé titkolnivalój a a hatalomgyakorlás célját illetően. A közjó szolgálata azonban mégis szükségessé teszi, hogy bizonyos információk különleges védelmet élvezzenek. Azt, hogy csak valóban a legszükségesebb esetekben történjék meg a titkosítás, egy kétszeres szűrőrendszer s zolgálja. A törvényjavaslat formai követelményként egy részletes titokköri jegyzéket tartalmaz, amely az adatvédelmi törvényben lefektetett területeken belül adatfajtánként sorolja fel a titkosítható adatok körét. Ez alapján nem lehet például titok minden honvédelemmel kapcsolatos információ, hanem csak az például, amelyet a melléklet nevesít; így például a katonai repülőgépfelismerési rendszerek belső kódjai. Ne tévesszen meg senkit, tisztelt képviselőtársaim, az a látszólagos ellentmondás, hogy a mellékl et nagyszámú kivételt tartalmaz. Garanciális okokból ugyanis sokkal jobb egy konkrétabb, de hosszabb, mint egy rövid, de az általánosság szintjén maradó felsorolás. Ez az elv, tisztelt Ház, még akkor is így van, ha per pillanat tényleg található a felsorol ásban néhány oda nem illő rendelkezés, amelyekből Kutrucz Katalin is joggal kritizált néhányat. A belügyminiszter úr is említette az expozéban, tudatában van annak, hogy ez a jegyzék a jelenlegi állapotában sérülékeny része a törvényjavaslatnak. A jegyzéke t, tisztelt Ház, nyilvánvalóan át kell fésülnünk a bizottsági viták során, és célszerű is lenne, ha minden bizottság megtárgyalná a jegyzék feladatkörébe vágó részét. Mindez azonban nem csökkenti annak jelentőségét, annak a ténynek a jogtörténeti jelentősé gét, hogy első alkalommal teszik le az asztalra kormányzati szervek, hogy a tevékenységükben mit gondolnak államtitokra esélyes területnek. Tisztelt Ház! A szűrő másik tartalmi részét az a követelmény képezi, hogy a titkosításhoz nem elég az, hogy az adott információ beleessék a jegyzékben feltüntetett valamelyik adatkörbe, hanem az is szükséges, hogy ennek az információnak a nyilvánosságra hozatala egyben veszélyeztesse is az állam már előzőekben említett fontos érdekeit. Tisztelt Ház! Ehhez járul hozzá az a garanciális rendelkezés, hogy a titkosítást a bíróság tartalmilag is felülvizsgálhatja, valamint az, hogy a titkosítás indokoltságát maguk a titokgazdák is kötelesek háromévente felülvizsgálni. Mindezek azt jelentik, tisztelt képviselőtársaim, hogy vége t ér az a korszak, amikor az államérdekre csak úgy általánosságban, mint valami varázsszóra lehetett hivatkozni; a továbbiakban az államérdek igazolásra szorul. Ezzel a szabályozás elősegíti azt, hogy a mindenkori hatalom ne élhessen vissza a helyzetével, az állam valóban csak olyan titkokat
