Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 31 (89. szám) - Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, az SZDSZ
3872 tarthasson, amelyek mellőzhetetlenek a közjó érdekében, és az állam ne egy elidegenedett, elnyomó, ellenőrző szervezetként, hanem szolgáló államként működjön. Ez a szabályozás kifejezi azt, tisztelt Ház, hogy nem létezh et a polgárok és a társadalom alapvető érdekeivel szemben álló államérdek. Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyanakkor van egy passzus, amely kilóg a törvényjavaslatból. Ezen a passzuson látszik, hogy az utolsó pillanatban került be a már koherens és másfajta lo gikát követő szövegbe. A 10. § (6) bekezdése ugyanis - amelyre Kutrucz Katalin célzott - a kormány munkája során keletkező bizonyos adatok minősítésének felülvizsgálatát kizárja az érvényességi időtartam alatt. Osztom Kutrucz Katalin képviselő asszony véle ményét, hogy ez egy meglehetősen szerencsétlen rendelkezés; azonban meg kell jegyezni, hogy ebbe még a jelenlegi szöveg alapján sem érthetők bele a kormányhatározatok. Tisztelt Ház! A kormány kiemelését más államhatalmi ágak közül én is indokolatlannak tar tom. Nem valószínű, hogy egy parlamentáris rendszerben alkotmányosan alátámasztható az, hogy miért élvez például a kormány különlegesebb védelmet, mint a parlament. Megértem persze azt a szándékot, hogy a törvényjavaslat e szakaszának szerzője valamiféle g aranciát kíván arra nézve, hogy elkerülhető legyen a bizalmas kormányzati iratok politikai indíttatású visszaminősítése a kormányváltásokat követően. Véleményem szerint azonban, képviselőtársaim, a diszkréciót megfelelően biztosítja az, ha a kormányzat tit kai a többi állam- vagy szolgálati titokkal egy sorban részesülnek védelemben. Ugyanis ez is rendkívül szigorú védelmet jelent. Az esetleges politikai indíttatású kiteregetéseket egyébként sem lehet törvényi garanciákkal kivédeni, véleményem szerint. A tit oktörvény ugyanis egyszerű többséges, bármelyik kormány könnyedén elérheti a törvényi garancia megsemmisítését. (14.10) Mi marad tehát, tisztelt képviselőtársaim? Az marad, hogy bízni kell a józan belátásban, abban, hogy egyik kormánynak sem érdeke nyilván osságra hozni államérdekeket sértő információkat, hiszen ezzel maguk alatt is vágnák a fát. Ami pedig az egyéb bizalmas jellegű információkat illeti: a kérdést végső soron szerintem csak bizonyos, a demokratikus hatalomgyakorlással kapcsolatos szokások kia lakulása rendezheti, vagy - ahogy egy képviselőtársam mondta erről a témáról a szünetben - a mindenkori kormányok "úri tartása". Ezek a szokások sokszor legalább annyira fontosak, mint az írott jog, sőt, a szokásoknak megvan az az előnye, hogy beidegződött voltuk miatt sokkalta nehezebb megváltoztatni őket, mint a jogszabályokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Új demokráciánk első négyöt kormányának és parlamentjének óriási a felelőssége abban, hogy milyen szokásokat honosít meg. A szokások jelentőségére sokka lta nagyobb figyelmet kellene fordítani mindannyiunknak, a jövő jobb politikai légköre érdekében nagyon is érdemes néha a napi politikai érdekeken felülemelkedni. Tisztelt Ház! Az éremnek van egy másik oldala is, maga a titokvédelem. A törvényjavaslat mind amellett, hogy a visszaélésszerű titkosítás megakadályozására törekszik, azt is biztosítani kívánja, hogy a valós államérdekeket képező információk valóban titokban maradjanak, megfelelő védelmet élvezzenek, és az állami szervek illetéktelen befolyástól me ntesen működhessenek. Az, hogy korábban szinte mindent titkosítottak, valójában éppen a titok tekintélyvesztéséhez járult hozzá, a titokvédelmi szabályok áthágása ennek következtében bocsánatos bűnné vált. Bizonyára nem én vagyok egyedül, aki rendszeresen kap Szigorúan titkos felülbélyegzéssel különböző tájékoztató anyagokat a bizottsági munka területén, és ezek a minősítések - tapasztalataim szerint - alaposan megkérdőjelezhetőek, különösen akkor, ha az azokban foglalt információknál sokkal részletesebb és áttekintőbb információkról már az ember hetekkel előtte tudomást szerzett az újságokból. Ezen tehát mindenféleképpen érdemes változtatni, a titkoknak nagyobb tekintélyt kell biztosítani azzal, hogy szűkítjük a körüket, és csak a legszükségesebb esetekben titkosítunk. Ezen kívül olyan széles személyi körnek volt lehetősége a titkosításra, hogy lehetetlenné vált a felelősség nyomon követése, ez pedig végső soron maga ellen a valódi államérdekek ellen is hatott.
