Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Salamon László):
3795 munkanélküliség enyhül, és ne szégyelljük kimondani azt is, hogy a termelődő szervestrágya enyhíti a talajerőutánpótlási gondokat, ezáltal csökkenti az elsivatagosodási folyamatokat. Természet esen ez nem teljes megoldás, csak egy részleges megoldás. Mondhatnám úgy is, hogy az első lépés lehet egy kibontakozás, egy nagyobb út előtt. Hosszú évek munkája kell ahhoz, hogy ezen az úton elindulva, nagyonnagyon nagy költséggel, jelentős állami támoga tásokkal érjük el azt a színvonalat az állattenyésztésben, amelyre, úgy gondolom, az országnak - működőképessége megtartása érdekében - alapvetően szüksége van. A másik téma, amiről szólni szeretnék, ennél lényegesen kisebb horderejű, mondhatnám úgy is, ho gy inkább gesztus értékű témáról van szó. Ez a törvényjavaslat 7. §ához kötődik. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy az 1995. évi költségvetési törvény 15. §a arról rendelkezik, hogy az állami szervek alaptevékenységük során végzett szol gáltatási díjak 13 százalékát kötelesek a költségvetés részére befizetni. Ez a kötelezettség természetesen a vízügyi igazgatóságnál is megvan. Tehát az öntözővíz, illetve a halastavak részére biztosított víz szolgáltatása után beszedett díjak 13 százalékát be kell fizetni a költségvetésbe. Természetes dolog, hogy ez áthárításra kerül a vízhasználókra. Mint az általában közismert, az országban 360 ezer hektár öntözési infrastruktúrával ellátott terület van, és ebből nagyon optimális számítások szerint minteg y 140 ezer hektárt öntöznek, de ez a szám is évről évre csökken. A lassan egy évtizede tartó aszályos időszak, ami a tudósok véleménye szerint a környezetszennyezésre visszavezethető üvegházhatás miatt továbbra is számításba veendő, arra kellene hogy inspi ráljon bennünket, hogy ha számottevő új öntözési beruházásokat pénzhiány miatt nem is tudunk elindítani, legalább a meglévőket igyekezzünk jobban kihasználni. Az ebbe az irányba teendő lépést, még ha az esetleg csupán gesztus értékű is, fontosnak tartom. G esztus értékűnek azért kell titulálnom ezt a dolgot, mert a fenti szabályozás miatti befizetések a mezőgazdasági öntözővíz esetében országos szinten mintegy 20 millió forintot tesznek ki, a halászati vízszolgáltatás esetében 10 millió forintról van szó. En nek ellenére, vagy talán pontosan ezért fontosnak tartom a befizetési kötelezettség törlését. Ezért ilyen értelmű módosító indítvánnyal éltünk Géczi József képviselőtársammal együtt. Ezeket a talán nüansznak tűnő dolgokat szerettem volna elmondani. Úgy gon dolom, a mezőgazdaság, az agrárium szempontjából ezek nagyon jelentős lépések. Szerettem volna erre képviselőtársaim figyelmét felhívni. Más vonatkozásban a törvényjavaslatot támogathatónak tartom, s javaslom a tisztelt Háznak elfogadásra. Köszönöm a figye lmüket. (Taps.) (22.20) ELNÖK (dr. Salamon László) : Megadom a Schwartz Tibor képviselő úrnak... (Dr. Torgyán József: Ügyrendi javaslatom van!) Ügyrendi javaslat... - tessék parancsolni! DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Igen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Képvi selőtársaim! Miután a mai napirendben 10 óráig szerepelt a tervezett munka, és úgy gondolom, hogy egyébként is a mai nap feszített munkarendje nem teszi lehetővé, hogy több képviselő itt maradjon a napirendre tűzött ügyek tárgyalását illetően, ezért azt az ügyrendi javaslatot terjesztem elő, hogy szíveskedjék elnapolni a most tárgyalt ügyet. Másrészt pedig a szlovákmagyar alapszerződés ügyét ugyancsak szíveskedjék elnapolni, hiszen méltatlan a kérdés fontosságához képest ez a részvétel és a késői időpont. De utalhatnék akár a Házszabály 45. § (3) bekezdésére is. De nem kívánok erre hivatkozni, csak a előrehaladott időre. ELNÖK (dr. Salamon László) : Kérdezem, Torgyán József ügyrendi indítványához kíváne valamelyik frakció szót kérni. Lamperth Mónika - megad om a szót.
