Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA munkaügyi miniszter:
3754 stabilizációját elősegítő törvényjavaslat. Indokolatlan lett volna a stabilizációs csomagban ismételten m egnyitni a munka törvénykönyvét, ezért a javaslat - a kapcsolódó módosító indítványok eredményeképpen - több, eredetileg nem érintett rendelkezéssel bővült. Ebbe a körbe tartozik az ajánlásban a 66., a 67., a 70. és a 72., valamint a 74. szám alatt szerepl ő módosító indítvány, amely a gazdasági stabilizációt szolgáló törvénycsomaggal szerves összefüggésben a betegszabadság, valamint a szülési szabadság szabályainak változtatására tesz javaslatot. E rendelkezések a gazdasági stabilizációt szolgáló törvényhez kapcsolódnak, és a munka törvénykönyvébe történő beépítésük a két törvény között keletkező koherenciazavart küszöböli ki. Ezért e javaslatok beiktatását a kormány elengedhetetlennek tartja, és - összhangban a csomaggal - e javaslatokat már 1995. július 1jén szükségesnek tartja hatályba léptetni. (18.10) A törvényjavaslat hatályba lépésének javasolt időpontja változatlanul szeptember 1je. A kormány nagy hangsúlyt helyezett a munka törvénykönyve egyeztetésére az Érdekegyeztető Tanácsban. Ezt bizonyítja, ho gy bár megállapodás nem jött létre, három alkalommal is az ÉT elé terjesztette a törvényjavaslat különböző tervezeteit. A kormány az érdekegyeztetést a javaslat benyújtása után sem tekintette lezártnak. Kezdeményezte ezért, hogy a módosító javaslatokról fo glaljon állást az Érdekegyeztető Tanács. Sajnálatos, hogy az ÉT munkavállalói oldala kezdeményezésünket elutasította, és ezzel mintegy kizárta magát a törvényjavaslat további befolyásolásából. A munkaügyi tárca ennek ellenére kész volt a módosító javaslato kat mindazon, az ÉTben helyet foglaló szervezetekkel megvitatni, amelyek erre igényt tartottak. A megbeszélések során néhány kérdésben az álláspontok közeledtek, s több képviselőtársunk olyan módosító indítványt nyújtott be, amely e konzultációk eredménye ként született. A munkaügyi tárca ezekről az indítványokról is kikérte a szociális partnerek véleményét. A Liga és az ÉSZ kivételével, amelyek kezdeményezésünkre nem reagáltak, valamennyi szakszervezet, illetve a munkáltatói oldal véleményét megismertük. M egjegyzem, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetsége az álláspontját nem a tárcának, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottságának juttatta el. Az újabb csatlakozó módosító javaslatok közül néhányat szükségesnek tartok ez alkalommal is kiemelni. Először: N agy Sándor képviselőtársam a T/651/48. szám alatt benyújtott módosító csomagjában javaslatot tett a szakszervezeti tisztségviselők munkaidőkedvezményének korrekciójára, valamint a fel nem használt munkaidőkedvezmény pénzbeni megváltására. A kormány figye lembe vette, hogy a szakszervezetek ezt a szabályozást régóta szorgalmazzák, és a módosító javaslatot a munkáltatói érdekképviseletek nem kifogásolták. A munkaidőkedvezmény eredeti célja az, hogy a szakszervezeti tisztségviselő számára az érdekvédelmi, ér dekképviseleti feladatai ellátására megfelelő szabadidő álljon rendelkezésre. Ebből következően a fel nem használt munkaidőkedvezmény ténye, továbbá a pénzbeni megváltásra vonatkozó igény azt jelzi, hogy a törvény a szükségesnél magasabb mértékű kedvezmén yt biztosít az érdekeltek számára. A kormány azt mérlegelte, hogy a pénzbeni megváltás nem ellentétes a nemzetközi munkaügyi normákkal. Az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység hatékonyabbá válhat, ha a munkaidőkedvezmény egy részét pénzben lehet sza kszervezeti érdekvédelmi célokra felhasználni. Végezetül ez a konstrukció együtt jár a munkaidőkedvezmény mértékének csökkentésével, a munkaadókra nem nagy terhet ró, ezért a kormány e rendelkezések bevezetését nem kifogásolja. Másodszor: a munkaidőkeretr e, valamint a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó hatályos szabályozást számos kritika érte rugalmatlansága miatt, ugyanis e szabályok pontos betartása az ésszerű gazdálkodást folytató munkáltatóknál is problémát okozott.
