Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 30 (88. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Gál Zoltán):
3755 A munkaidővel való hatékonyabb gazd álkodás elérése érdekében az eredeti javaslat rugalmasabb szabályozásra törekedett. Ennek lényege, hogy az egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén kollektív szerződésben lehetővé válik, hogy a munkaidő öt hónap átlagában feleljen meg a teljes munkaidőnek. A t úlmunka éves keretét azonban a javaslat a szociális partnerek megegyezésének hiányában változatlanul 144, kollektív szerződés eltérő rendelkezése esetén 200 órában határozza meg. Nagy Sándor képviselőtársam az éves munkaidőkeret kollektív szerződésben tört énő további bővítésére tett javaslatot oly módon, hogy a további növelés a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésben lenne lehetséges. Hasonló konstrukcióval emelhető a rendkívüli munkavégzés éves kerete 200 órát meghaladóan 300 órára. A j avaslat a két napot meghaladó munkaviszony esetén rendelte el, hogy a munkaszerződést írásba kell foglalni. A szociális partnerek azonban elfogadták Veér Miklós, Nagy Sándor és Filló Pál indítványát, amely szerint indokolt a munkaszerződés írásba foglalásá t minden esetben kötelezően előírni. Tekintettel arra, hogy az írásba foglalás elrendelése a feketemunka visszaszorítása, valamint a munkaügyi ellenőrzés szempontjából is hatékony eszköz lehet, a kormány e módosító javaslatot támogatja. Az említett módosít ó indítványok bizonyítják, a kormány eltökélt célja volt, hogy az ilyenkor elkerülhetetlenül felvetődő korrekciók mellett a szakszervezetek és a munkáltató érdekképviseletek legfontosabb törekvései is helyet kapjanak a törvényjavaslatban. Ezért kereste a k ormány folyamatosan, még a törvényjavaslat benyújtása után is, a kompromisszumos megoldásokat. Nem rajtunk múlt, hogy a teljes egyetértés nem jött létre, bár a törvényjavaslat túlnyomó része élvezi az érdekképviseletek többségének a támogatását. Jelen törv ényjavaslat ezért egy kicsit kísérletnek is tekinthető. A kormány néhány esetben olyan javaslathoz is a hozzájárulását adta, amelyeknek a szakmai megítélése vitát válthat ki. Tettük ezt azért, mert úgy gondoljuk, hogy a munka világában a szociális partnere k támogatása különös jelentőséggel bír. Végül engedjenek meg néhány szót azokról az indítványokról, amelyeknek elfogadását nem javasoljuk. A kormány nem támogat néhány olyan módosító javaslatot, amelynek tartalmával, illetve indokaival egyébként egyetért, a szociális partnerek azonban az egyeztetések során ezeket nem támogatták. Nem támogatja továbbá azokat a javaslatokat, amelyek ellentétesek a gazdasági stabilizációt elősegítő csomag tartalmával. Végezetül nem támogatja azoknak a módosító rendelkezéseknek a törlésére irányuló javaslatokat sem, amelyek a hatályos munka törvénykönyvében jelenleg fennálló bizonyos egyenlőtlenségek kiküszöbölését célozzák. Így például a távolléti díj kiiktatására vonatkozó javaslatokat támogatni nem tudtuk. Tisztelt Képviselőt ársaim! A munka világának története során nem egyszer merült fel az a kérdés, hogy kinek az érdekét szolgálja a törvényi szabályozás. Egyesek szerint a munkavállalók, mások szerint a munkaadók érdekeit. Természetesen a válasz tartalma attól is függött, hog y az adott pillanatban ki volt pozícióelőnyben. Találó az a megállapítás, hogy a munka világa az előrenyomulások és a visszavonulások, azaz lényegét tekintve a kompromisszumok története. A kormány bízik abban, hogy a javasolt módosítások nem kizárólag csak az egyik, illetve a másik fél, hanem az ország egészének az érdekeit szolgálják egy nem negatív kompromisszum eredményeképpen. Tisztelt Ház! Kérem képviselőtársaimat, hogy a támogatott módosító indítványokkal együtt a törvénymódosító javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Felkérem jegyző képviselőtársamat, ismertesse azokat a módosító javaslatokat, amelyekről kellő bizott sági támogatás hiányában nem határoz az Országgyűlés.
