Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - Határozathozatal a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3380 köztisztviselőkről szóló törvény, de különösen a közalkalmazottakról szóló törvény és a köz oktatási törvény egyébként nagyon szép előírásai, nagyon szép határozatai megvalósulhassanak. Ezeket a hiteleket sokszor az állam helyett is fel kellett venni, és még ma is tartanak azok a perek, amikor az Fkategóriából történő visszasorolás esetében az ö nkormányzatoknak - néha szembekerülve intézményeikkel, pedagógusokkal, orvosokkal, általában a közalkalmazottakkal - kell helyt állniuk. A kormány nem mer szembenézni az ágazati, a szakmai törvények teljesítésének lehetetlenségével, és megítélésem szerint nem mer szembenézni a pótköltségvetést megelőzően, talán még az államháztartási törvény reformja során sem azzal, hogy az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztást egy alkotmányban, de legalábbis kétharmados törvényben határozottabb módon kell m egjeleníteni, hogy melyek az állam alkotmányban, törvényben vállalt kötelezettségei, és melyeket háríthat át az önkormányzatokra anélkül, hogy az egyik törvényben megfogalmazott módon köteles a vállalt feladatokat pénzügyileg is arányosan finanszírozni. Ez zel nem mer szembenézni! (16.30) Nagy össztűz zúdul viszont az önkormányzatokra az eladósodási folyamat miatt. Igen, az előző évben 40 milliárdot meghaladó volt az önkormányzatok hitelfelvétele, ez évben várhatóan 50 milliárddal növekszik ez. Feltétlenül f ontos arról tudni, hogy az önkormányzatok e hitelfelvételüknél ma már nem a fejlesztéseket célozzák meg, ma már döntő többségében nem a fejlesztésekre fordítódik ez a hitelfelvételi szándék, hanem a működtetésre. Azaz néhány önkormányzat, főleg a nagy inté zményfenntartók és működtetők, mindenképpen törvénysértésbe kerülnek: vagy teljesítik kötelezettségeiket, amelyekről esküvel fogadták, hogy törvényi feltételek mellett a helyi közügyeket gyakorolják, vagy eladósodnak, és akkor oly módon kerülnek a törvénn yel összeütközésbe. Javaslom tehát, hogy az államháztartás reformjáról szóló törvényt, már a pótköltségvetésnél is meghirdetett egyes tételekkel, egy nagyobb, egy szélesebb szakmai közvélemény vitassa meg, és abban kapjanak helyet az önkormányzatok szövets égei, kapjanak helyet azok a szakemberek, akik éveken keresztül állást foglaltak a demokratikus, európai, az európai önkormányzati chartával megegyező célokat megfogalmazó önkormányzatok megtartása, az önkormányzatok autonómiája, a subsidiaritás elve melle tt, és általában minden mellett, ami öt éven keresztül a magyar önkormányzatokat jellemezte, és az önkormányzatokat a politikai, társadalmi stabilitás alapköveinek tekintették. Most úgy gondolom, s hozzászólásomban erre kívánok rávilágítani, rámutatni, hog y én ezt érzem veszélyben, és nem vagyok egyedül. Olyan nagyfokú és nyíltan kimondott centralizációs folyamatnak vagyunk már most is a tanúi, amely az önkormányzati autonómiát háttérbe szorítja. Erre utal egyik képviselőtársamnak is a jegyzőkönyvből kikere sett mondata, amelyet a kisebbik kormányzó párt soraiból fogalmazott meg: "Amíg az önkormányzatokkal nem tudnak megállapodni - mondja, idézem őt , az önkormányzatok nem tudnak az intézményeikben egy teljes felülvizsgálatot tartani, amíg az önkormányzatok nincsenek tulajdonképpen a Pénzügyminisztérium - és ezt húznám alá - vagy a parlament által arra kényszerítve, hogy elölről kezdjék intézményeik költségvetésének készítését, addig itt ülve lehet a nagyon sokat dolgozó és rosszul fizetett pedagógusok, egész ségügyi dolgozók nevében beszélni, lehet általánosítani, de tessék körülnézni, nem mindenhol ugyanaz a helyzet." Én amellett vagyok, és az alkotmány is, és a törvény is, az önkormányzati törvény is, hogy az önkormányzatok ne a pénzügyminiszter, ne a kormán y utasításai szerint éljenek, dolgozzanak, működjenek és intézzék a helyi közügyek sokaságát, hanem törvényi keretek között. Szeretnék arról is beszélni, hogy ennek a nyilvános vitának, az egész csomagnak és a pótköltségvetésnek is nagyon fontos szerepe vo lt abban, hogy az a 20 százalék, amellyel az önkormányzatok havi illetményét csökkenthetőnek javasolták, illetve egy éven belül, hogy egész pontos legyek, pótlási kötelezettséggel, tehát visszajuttatási kötelezettséggel csökkenthetőnek, azaz időkorlát nélk ül elvonhatónak tartották, már megingani látszik, és ebben szerepe van nemcsak az
