Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - Határozathozatal a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3379 hogy gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat. Az önkormányzatok kötelezettségvállalásainak k orlátozásáról szóló törvény meghirdetése ugyan még nem részletezi, hogy milyen célt kíván ezzel elérni az előterjesztő, de látható az indokolásban, hogy a helyi önkormányzatok hitelfelvételét és hasonló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalását korlát ozni szándékozik, mivel néhányuk túlvállalása csődhelyzetet idézett elő. Továbbá az önkormányzati törvény módosításával megteremtődik annak a lehetősége, hogy törvény írjon elő ilyen korlátozást. A hitelfelvétel szűkítését emellett szükségessé teszi az áll amháztartás felhasználásának visszafogása annak érdekében, hogy források csoportosuljanak át a termelő szférába. Ismét előbukkan a termelő szféra és a nem termelő szféra. Arról van itt szó, hogy a címzett- és céltámogatásokról való lemondás, amit a kötelez ettségvállalások korlátozásával kíván elérni az előterjesztő, több milliárd forint "megtakarítást" - ezt idézőjelben mondom - tesz lehetővé, és ezt más alrendszerekbe kívánja átcsoportosítani. Itt szeretném megjegyezni, hogy módosító javaslatunknál többen arra teszünk kísérletet, hogy az e területről való átcsoportosítás - amelyet a hitel felvételével vagy kötelezettség vállalásával való korlátozással ér el az előterjesztő - maradjon meg az önkormányzati alrendszerben, ez ugyanis a hiányt nem növeli. Maradj on meg az önkormányzati alrendszerben, és például az általános tartalék növelésével éppen a kormánynak adjon lehetőséget - az általános tartaléknál felsorolt indokolása mellett , hogy eddig mennyit használt fel arra, hogy például a tűzoltóság és a tűzrend észet sorsát a helyére lehessen tenni, vagy az általános iskolai normatíváknak a javításával lehetőség nyíljék arra is, hogy azon települések is megtarthassák iskolájukat, megtarthassák ezen keresztül értelmiségüket és minden olyan intézményüket, amelyek e gy régió, egy településközösség további életéhez szükségesek. Tehát kifogásolom a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalásának ilyen törvénybeli korlátozását, és ehhez bár hozzá lehet nyúlni, de szükséges az alkotmánynak és a kétharmados önkormányzati tö rvénynek is a módosítása. A hitelfelvétel szűkítése számomra egy olyan kormányzati törekvés mellett nehezen elképzelhető, amikor a pénzintézetek szerepét javítani kívánja, amikor a pénzintézetek, a bankok szerepét meghatározóvá kívánja tenni az önkormányza tok működése, finanszírozása esetében is. E hitelfelvételi korlátozást miért például a saját bevételek nagyságrendjével hozza összefüggésbe, miért nem az önkormányzatok hitelképességével, vagyoni helyzetének, a kötelezettségvállalás megalapozottságának viz sgálatával köti ezt össze? Szintén elképzelhetetlennek tartom a hitelfelvétel és általában a kötelezettségkorlátozás allokációját, tehát hogy az országban a pénzintézetek felé való közlését is ilyen szituációban meg lehessen oldani akár egy törvény, akár e gy kormányhatározat formájában. Lesznek olyan önkormányzatok, amelyek képesek lennének hitelt felvenni, de nem vehetnek fel, és lesznek olyanok, amelyek nem képesek, hogy fejlesztéseikhez és működésükhöz ilyen körülmények között hitelhez jussanak. Gondolom , itt jelenik meg az új elosztórendszer gondolata, amelyről pénzügyminiszter úr már beszélt is, hogy a személyi jövedelemadónak esetleg a nulla százalékú megosztása hozhat megoldást, hogy az elmaradt térségek és a hátrányos helyzetű önkormányzatok is része sedhessenek akár a működtetésben, akár a fejlesztésben is. Ezt - az önkormányzati szövetségek által is támogatva, általam és a városok szövetségei részéről is szóban többször elhangzottan - erőteljesen kifogásolom, és azt mondom, hogy az önkormányzatoknak azonosak a jogai, de eltérőek a lehetőségei és a kötelezettségei. Szeretnék arról is beszélni ismételten - hiszen ezek a híradásokban kevésbé kapnak hangot , hogy az önkormányzatok eladósodási folyamatának az elindítója éppen a Magyar Köztársaság parlamen tje és a Magyar Köztársaság kormánya volt. A korábbi időszakban is az önkormányzatoknak hitelt kellett felvenniük annak érdekében, hogy a közalkalmazotti törvény, a
