Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 22 (85. szám) - Határozathozatal a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Magyar Köztársaság 1995. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
3378 BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A Magy ar Köztársaság pótköltségvetése benyújtásának törvényi hátterével kívánok elöljáróban foglalkozni, de még ez előtt... (Az ülésteremből távozni készülő dr. Szekeres Imréhez:) ... - és ha megkérhetném Szekeres Imre frakcióvezető urat, hogy egy pillanatra mara djon - szeretnék a napirend előtti felszólalások közül arra reagálni, amely az ellenzékkel kapcsolatos megállapításaira vonatkozott. Az ellenzék szerepe a hatalmi ellensúly megteremtése ilyen arányok között is, mint amilyen a választásokat követően létrejö tt a magyar parlamentben. Az ellenzék szerepe, hogy a hatalomkoncentrációt megakadályozza; az ellenzék szerepe, hogy alternatív döntési javaslatokat tegyen módosító indítványaival; az ellenzék szerepe, hogy érvelésre késztesse a kormányt és nyilvános megvi tatásra az egyes előterjesztéseket; ötödször pedig, hogy az ellenzék ezzel is hozzájáruljon a nyilvánossághoz és a sokszínűség megjelenítéséhez. És ezt nem én mondom, hanem ez Bihari professzor úr könyvében jelenik meg. Úgy gondolom, mi, akik az ellenzék r észéről ebben a vitában eddig is - és ezt követően is - részt vettünk, ezt próbáljuk megvalósítani módosító indítványainkkal, javaslatainkkal, legalábbis úgy gondolom, hogy a Fidesz Magyar Polgári Párt törekvése ezek közé tartozik, nem pedig obstrukció. (T aps a jobb oldalon.) A pótköltségvetéssel kapcsolatosan szeretném idézni az általános indoklási részt. "A kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a kö zponti költségvetés teljesítését jelentősen veszélyeztetik." (16.20) Úgy gondolom, az első megállapítás a pótköltségvetés beterjesztésével kapcsolatban máris egy olyan tényre hívja fel a figyelmet, hogy a 150 milliárdos - privatizációból származó - bevétel az öt hónappal a költségvetés benyújtása után beterjesztett pótköltségvetés teljes ellehetetlenülését jelenti. Azaz megint egy olyan költségvetést fogunk vitatni - és várhatóan a kormányzó többség jóváhagyni , amely bevételi oldalának teljesülé sére semmi garancia, semmi lehetőség nincsen. S jól tudjuk, ha a bevételi oldal nem teljesül, akkor a költségvetés újabb pótköltségvetés benyújtásával "gazdagodhat", azaz ismerjük már, hogy szeptemberben - pénzügyminiszter úr tájékoztatása és egyes kormány zati megnyilatkozások szerint - még mire lehet számítani. Azért bírálom ezt a pótköltségvetést, főleg annak önkormányzati, ifjúsági és családokat sújtó fejezetét, mert nem látom benne azt a törekvést, amellyel a Fidesz is egyetértett és egyetért, hogy az á llamháztartás hiánya ne növekedjék minden határon túl, és ne várjuk el másoktól, hogy finanszírozzák a Magyar Köztársaság költségvetését. Nem látom benne azt, hogy az államháztartási törvény megalapozását megelőzően részletesen elemzett és más szaktudomány ok véleményének is a figyelembevételével egy megalapozott államháztartási reform első lépéseként ez elfogadható lenne. Amennyiben így állna a dolog, hogy ez egy megalapozott és első biztató jele az államháztartás reformjának, akkor nagyon szomorú vagyok, h iszen a családot, az ifjúságot és az önkormányzatokat annak szociális, oktatási és fejlesztési vonatkozásaiban lehetetlen helyzetbe hozza. Szeretném, ha mindenki előtt világosan látszana az, hogy az eddigi ellenzéki javaslatok hatására és a Szocialista Pár t képviselőcsoportjainak hatására már néhány területen az előterjesztő módosította előterjesztését. Ezért is idéztem az ellenzéknek a nagyon fontos szerepét, hogy rávilágítson más megoldásokra, más alternatív lehetőségekre, így a családi pótlék tekintetébe n. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy lehetőséget látok arra: az önkormányzat területén is például a 20 százalékos havi előirányzatmódosításnál is eredményt érjünk el, mindazok, akik értik, hogy milyen veszélyek rejtőznek ezen intézkedések szolgai végre hajtásában. Az első rész, amellyel vitatkozni szeretnék, amely nemcsak nekem jelent majd gondot, hanem az előterjesztőnek is: az önkormányzatok kötelezettségvállalásának korlátozásáról szóló törvény meghirdetése. A Magyar Köztársaság alkotmánya az önkormán yzat alapjogai között tartja számon,
