Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF):
3258 Ezeket a módosításokat ráadásul ilyen rövid idő alatt hirtelen bevezetni rendkívül sok zavart és zűrt fog kelteni a fogorvosi hálózatban. Hiszen könnyű azt leírni, hogy a fogorvosi ellátó hálózatot privatizáljuk, mert ez megoldja technikailag a kérdést, ugyanakkor senki nem tud válaszolni arra, hogy milyen körülmények között, milyen feltételekkel fogják ezt, mennyi idő alatt végrehajtani, és mi történik a fogorvosokkal a rendelőkben akkor, amikor ez a törvény hatályba lép. Mi történik a fogorvosokkal és mi történik a betegekkel? Egyik napról a másikra szándékoznak megváltoztatni ezt a rendet; a fogorvosok egy jó része kö zalkalmazott, önkormányzati rendelőkben dolgoznak; az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van, hiszen az alapellátás körébe tartozik a fogászati ellátás. Mi fog történni ezek után, hogyan rendezik a vitás kérdéseket? Ha az egy rendelőben egy széken két fogorvos dolgozik, hogyan fogják privatizálni, kinek, mikor? Hogy fogják a rossz, lerobbant gépeket magántulajdonba adni? Hiszen a rendelők privatizálása talán ezt is jelenti. Milyen bérleti díjakat szándékoznak megállapítani? Alig egymásfél hónappal az intézkedések hatálybalépése előtt az összes ilyen kérdés teljes mértékben tisztázatlan. Képviselőtársaim, nem javaslom önöknek, hogy megszavazzák ezt a módosítást, mert rendkívül nagy zavart fognak kelteni a fogorvosi ellátásban, rengeteg tisztázatlan k érdést, rengeteg problémát és rendkívül sok feszültséget. A másik kérdés a szanatóriumi ellátás kérdése, amiben megint nem tudunk semmi részletet, hiszen nem jut el hozzánk az információ, hogy mit terveznek, és pontosan néha az az érzésünk, hogy önök sem t udják igazán, hogy mit is szeretnének, azon kívül, hogy meg akarnak takarítani pénzt bizonyos helyeken. De hogy ezt hogyan szándékoznak végrehajtani, azzal kapcsolatban semmi konkrét információnk nincs. Azt mondják egy előkészítő anyagban, hogy a szanatóri umok túl sok, túl széles ellátást visznek, és a szanatóriumi ellátás jelentős részének társadalombiztosítási támogatását meg kell szüntetni. A szanatóriumi ágyak 1520 százaléka olyan, amely rehabilitációt lát el, ezeknek kell megőrizni továbbra is a társa dalombiztosítási támogatását. Érdekes gondolat ez. Mindenki tudja, hogy Magyarországon a rehabilitációra nagyon kevés a lehetőség. Azt elfogadnám, hogy a szanatóriumi ágyak nagyobb részén folyjon aktívabb rehabilitáció, de hogy a meglévő szanatóriumi ágyak mindössze 1520 százalékát fogadják el rehabilitációnak és az összes többi társadalombiztosítási támogatását megszüntessék, az teljesen elfogadhatatlan, hiszen így sem látjuk, hogy mi lesz ezek után, mi lesz ezekkel az intézményekkel, ki és hogyan fogja e zeket finanszírozni. Vagy bezárják? Vagy privatizálják? Ki fog azért az ellátásért fizetni, amikor beutalnak egy beteget, mondjuk, egy súlyos infarktus után szanatóriumi kezelésre? Hol van a határ a rehabilitáció és a szanatóriumi ellátás között? Ezek mind tisztázatlan kérdések. A betegszállítás szempontjából érthető dolog az, magam is tudom, nagyon sok betegszállítás nem igazán indokolt, ez sok esetben előfordul. De vajon megvane már az a feltételrendszer, amikor e szerint a törvény, e szerint a módosítás szerint a betegszállítást támogatni fogják vagy nem fogják támogatni? Hiszen az eddigi megfogalmazásokban rendkívül általános kitételek találhatók, indokolt esete a betegszállítás vagy nem indokolt. És akkor ott az alapkérdés: az a járni alig tudó, ámbár a kórházban meggyógyult néni, aki húsz kilométerre lakik a kórháztól egy kis faluban, annak most indokolt a hazaszállítása vagy nem indokolt, mert már nem beteg. Akkor nem betegszállításra vették igénybe a mentőszolgálatot. Hol fogják megvonni a határokat ? Erről megint nem tudunk semmit, de előttünk van a törvénymódosítás, előttünk van a pótköltségvetés, ahol az erre szánt összegeket már csökkentik, holott még azt sem tudják, hogy milyen mértékű lesz az igénybevétel egy új rendszer szerint, hiszen az új re ndszert még nem dolgozták ki! Itt most két dolog történhet: vagy nem fog elindulni az új rendszer, mert a szabályozásokat nem fogják tudni megalkotni megfelelő időre, és akkor nem takarítottak meg semmit, de akkor hol van a társadalombiztosítás költsé gvetése, mit ér az egész költségvetés; vagy hirtelenjében és drasztikusan bevezetik az intézkedéseket, amihez nem lesz ideje a jogalkalmazóknak alkalmazkodni és rendkívül
