Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 17 (84. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF):
3259 sok feszültséget, vitát és problémát szülnek a társadalomban. Ezt is meg kellene talá n gondolni, és ilyen előkészítetlenül ilyen drasztikus lépéseket nem volna szabad tenni. Ezért képviselőtársaimnak azt javaslom, hogy az ide vonatkozó és intézkedéseket elhagyó, de legalább finomító módosító indítványokat támogassák. A következő a táppénz ügye. Rendkívül érdekesnek tartom a 79. §ban a megfogalmazásokat. Tudniillik tévesen módosították a korábbiakban a betegszabadság alapján a társadalombiztosítási törvényben történt megfogalmazást. Eddig úgy szólt, hogy akinek külön törvény rendelkezése sz erint betegszabadság jár, az táppénzre legkorábban az első tíznapos betegsége után jogosult. Mit írtak ebbe a törvénybe? Akinek külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság nem jár, táppénzre legkorábban az egy naptári évben igazolt keresőképtelensége 25. napját követően jogosult. Tehát, kedves képviselőtársaim, akinek nem jár betegszabadság, az a 25. naptól kezdve jogosult. És mi van azzal, akinek jár betegszabadság? Az mikortól jogosult? Erről elfelejtettek rendelkezni. Talán esetleg meg kellene gond olni, mielőtt leírják, hogy mit akarnak mondani egy törvénycikkellyel. Arról már korábban szóltunk, hogy a gyermekápolási táppénz ilyen értelmű módosítása rendkívül komoly problémát fog kelteni az egészségügyi hálózatban. Nem pusztán az lesz a probléma, ho gy a gyermek hat- és tizenkétéves kora között az anya táppénzként már csak a fizetésének 50 százalékát kaphatja, hanem az lesz az igazi, súlyos morális probléma, hogy vajon az orvos megtegyee, hogy azt az anyát, aki minimálbért keres, a gyerek betegsége c ímén írja ki táppénzre, hiszen akkor csak a minimálbér 50 százalékát fogja kapni arra az időre. Ha azonban ebben az esetben az orvos a papírra azt írja, hogy az alatt az időszak alatt az anya beteg, akkor 70 százalékát fogja kapni. Kérdezem önöket, képvise lőtársaim, vane értelme az ilyen rendelkezésnek, és miért kell az egészségügyi dolgozókat ilyen típusú méltányossági csalásokra kényszeríteni? Mert ezt fogják tenni, mert nem sok háziorvost találnak, aki megteszi azt egy rosszul élő és alacsony keresetű a nyával, hogy 50 százalékra csökkenti a jövedelmét a gyerek betegségének ideje alatt. A terhességigyermekágyi segélyről hasonlót lehet elmondani, hiszen úgy módosítják a terhességigyermekágyi segélyt, hogy látszólag kiterjesztik, és erről mondhatnák azt, akik ezt elsőre elolvassák, hogy jaj, de jó, hiszen megnyúlik a terhességigyermekágyi segély ideje, ugyanakkor azonban minden nőtől jelentős összeget vesznek el, hiszen az eddigi teljes kereset helyett csak 70 százalékot vagy ha nincs elég biztosítási ide je, 60 százalékot kaphat. (22.20) A második félévben adott, a fizetés után járó 50 százalékos terhességigyermekágyi segély elméletben ott adhat valamit az anyának, aki a gyedtől megfosztva azt igénybe venni nem tudja, de a viszonylag magasabb jövedelme ut án az az 50 százalék még mindig biztosítja egy fél éven át a gyermeke gondozását. A társadalombiztosítási járulék kiterjesztéséről majd képviselőtársaim fognak szólni, hiszen ez egy olyan döbbenetes változtatás, amit - azt hiszem - nem lehet elégszer elmon dani, hogy tönkreteszi az egész kulturális, művészeti és tudományos életet egyaránt. Megdöbbentőnek tartottam a balesetijárulékfizetésre vonatkozó kitételeiket, amit még a módosító indítványok sem kezelnek, hiszen a kiegészítő tevékenységet folytató egyén i vállalkozó 44 százalékos baleseti járulékot kell hogy fizessen a továbbiakban, és ez semmivel nem magyarázható meg, képviselőtársaim! Az az ember, aki egy munkahelyen dolgozik, az után nyugdíjbiztosításra, balesetbiztosításra és egészségbiztosításra a mu nkaadója 44 százalék járulékot fizet; ha pedig valaki emellett kiegészítő tevékenységet folytat, akkor az ez után járó jövedelme, de minimálisan a minimális bér összegéig, 44 százalék csak baleseti járulékot kell fizetnie! Mivel indokolható ez, hogy a kieg észítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak csak balesetbiztosításra akkora összeget kell fizetni, mint más embernek a teljes társadalombiztosítási ellátásért? Azt hiszem, semmivel sem indokolható, és minden bizonnyal az alkotmányossága is megkérdőj elezhető. Ezen sem szándékoznak sajnos módosító indítvánnyal megfelelő mértékben változtatni.
