Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - A környezet védelméről szóló törvényjavaslat részletes vitája - MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2931 A Fiatal Demokraták Szövetségénél már a törvényjavaslat benyújtásakor egy ambivalens állapot je lentkezett, hogy ez a törvény alkalmas vagy nem alkalmas általános vitára. Személyes sikeremnek is tarthatom, hogy sikerült meggyőzni a szakértőket és a képviselőtársakat, hogy a vita elkezdődjön, s majd a törvény alkalmasságát megpróbáljuk módosító javasl atokkal elősegíteni. Nagyon sajnálom, hogy e szakaszban, amiről most a részletes vita keretei között szó van, amelyek távlatban rendkívüli fontosságúak, nem sikerült a környezetvédelmi bizottság egyharmadának az igenlését sem elérni. Kifejezetten arról a t erületről szeretnék most beszélni, amikor a javaslat, a benyújtott ajánlás - eltérően a kormány korábbi szándékától és alapvetően eltérően a Fidesz szándékától - kifejezetten csak az egyesületeket kívánja megkülönböztetett módon előnyben részesíteni a pana sz, az ügyféllé válás jogintézményének a kérdésében. Ezzel teljes egészében nem tudunk egyetérteni. A legjobb monitoring rendszer az állampolgároknak, a szervezeteknek a jelzése. Az egyesületeknek megadott kollektív szervezeti fellépés megítélésünk szerint jellemzi azt a jelenlegi közállapotot, hogy a hatalom a meglévő eszközeivel könnyen kontrollálható, szükség szerint manipulálható egyesületeknek kívánja csak megadni ezt a jogot. Egy kitérőt tennék a részletes vita kapcsán is és szeretném elmondani: ez a jog, az ügyféllé válás joga ma még a Duna Körnek mint egyesületnek sem adatott meg a Duna ideiglenes fenékküszöbének létesítése kapcsán. Ebből is látszik, hogy a törvénytervezet igazán nem számít az állampolgárok és a környezetvédelmi szervezetek észrevéte leire, ha kell tiltakozásaira, ellenvéleményeire. Ezért javaslom, hogy a szavazás során az egyesületek helyett a tisztelt parlament adja meg a kollektív tiltakozási, észrevételezési - általában az ügyfélnek kijáró - jogot a szervezeteknek. Szeretném, ha a parlament támogatná a fenntartható fejlődés biztosításánál tett javaslatomat - amely a 106. pontban, a 61. oldalon jelenik meg , amely szintén nem kapta meg a bizottság egyharmadának a támogatását. Általános megfogalmazásban arról szól, hogy a természeti erőforrásokkal és a környezettel úgy kell gazdálkodni, hogy az a későbbi nemzedékek számára is lehetőséget biztosítson a harmonikus fejlődésre és a környezet élvezetére. Mi ezt rendkívül fontosnak tartjuk. A törvény egyik pontjában sem jelenik meg a később i nemzedékekre való utalás, nem jelenik meg az az elv, hogy ezt a világot, ezt a környezetet utódainktól, unokáinktól és azok unokáitól kölcsönbe kaptuk, és velük el kell számolni. Szeretném kiemelni e fejezet tárgyalása kapcsán azt is: nem sikerült elérnü nk, hogy a letéti díj és a forgalmazható kibocsátási engedélyek rendszere bekerüljön a törvénybe. Elvetette a bizottság a regionális környezetvédelmi alapok létrehozását, és sajnálatosnak tartom, hogy az önkormányzatok hatáskörének megformálásánál sem az é rvényben lévő önkormányzati törvényre, sem pedig a regionalizmusra, a regionális gondolkodásra, a kistérségekre és a nagy térségekre hatással levő javaslatainkat nem vették figyelembe. Pedig megítélésünk szerint a környezetvédelem ügye nem ismer megyehatár okat, településhatárokat, és legalább ezen a téren a természetes törésvonalak mellett - a bibói gondolatoknak megfelelően - kellene kialakítanunk azokat a térségeket, azokat a kisrégiókat, amelyeknél a beavatkozás, a programkidolgozás és a közös feladatmeg határozás nemcsak a kis közösségek, hanem az egész ország alapvető érdeke. Említettem, hogy a Fidesz körülbelül nyolcvan módosító indítványt adott be. Természetesnek tartom és örülök annak, ha ennek több mint kétharmadát csatlakozó módosító indítványokkal, néhány esetben "és"sel és "vagy"gyal mások átírták és beadták. Úgy is fogalmazhatnék, hogy olyanok vagyunk, mint a mézeskalácsárus, aki örül, ha viszik a portékát. De azt már nem tudjuk elfogadni, hogy rendszeresen vagy bizottsági véleménnyel, vagy egyi k - kisebb kormánypártbeli - képviselőtársunk nevével jelentek meg ezek az ajánlások. Azt sem tudjuk elfogadni, hogy a maradék egyharmadban olyan tételek kerültek kihúzásra, amelyek - úgy ítélem meg - ha más párttól kerültek volna indítványozásra, akkor bi zton elfogadást nyertek volna. Mégsem rendült meg bennem az a
