Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2926 Tehát egy zavaros helyzet alakul ki, ezért lenne szerencsésebb, ha a pártstruktúra maradna pártstruktúra, és a szakszervezeti szerkezet egy egységes mu nkavállalói érdekképviseletként és nem párttagozódásként fejlődhetne a jövőben. Én legalábbis ebben a modellben nagyobb védelmet látnék a munkavállalók számára, mint ha a politikai erőket odasodorjuk. Ezt most ne tessék támadásnak felfogni azon képviselőtá rsaimmal szemben, akik személyükben kötődnek egyegy szakszervezethez, mert ez részben egy kicsit más dolog: én az intézményes kötődés és távlatainak veszélyeire hívom fel a figyelmet. A szakszervezetek jogosultak ellenőrizni a munkakörülményeket, az azzal kapcsolatos szerződéseket és végrehajtásukat. Ez eddig is így volt, de az eddigi munkatörvénykönyvben elő volt írva az, hogy a szakhatóságot egy ilyen ellenőrzésről értesíteni kell. Most nem kell értesíteni. Mi történt? Megtáltosodtak a szakszervezetek? M ost olyan tudás birtokában vannak, amelyben eddig nem voltak? Vagy fölösleges az a hozzáértés, amit a szakhatóság képvisel? Netán a szakhatóságok felejtették el a hozzáértésüket? Nem teljesen világos, hogy a szűrőn, a rostán hogy ment át ez a paragrafus. I zgalmas kérdés a munkaviszonylétesítés és megszüntetés jogalkalmazásának problémáit taglaló néhány paragrafus, ahol - nagyon leegyszerűsítve a dolgot - arról van szó, hogy a határozott időre szóló munkaviszonyoknál eddig lényegében arra lehetett számítan i, hogy a hátralévő időszakot ki kell fizetni. Ez bizonyos esetekben nagyon nagy társadalmi elégedetlenséget váltott ki, és most a törvénytervezet azt mondja, hogy egy évet kap, aztán "menjen, ne is lássam". Azt gondolom, hogy ha valaki hibázott a munkahel yén - határozott ideig is dolgozván, már szerződéssel rendelkezvén - és el kell bocsátani, akkor annak az egy évi fizetés kézbeadása is sok, mintegy jutalomként - "menj, már többet ne ártsál, megér ez nekünk ennyit!" jelszó alatt. Ha pedig nem erről van sz ó, hanem valami másról, akkor meg nem stimmel a dolog. Mert mi az a más, amiről szó lehet? Itt azzal a gyanúval kell élnünk, hogy ezt a rendelkezést fel lehet használni valamilyen rendszervisszaváltó akcióra is. Jó lenne, ha ez nem így lenne. Engedje meg a kormány az ellenzék részéről azt a figyelmeztetést, hogy ha politikai indíttatású állásleváltásokba megy bele, akkor ennek a dolognak sose lesz vége. Itt nem lehet arra hivatkozni, hogy az előző időszakban, azelőtt és mindig is volt ilyen. Tudniillik ha e z a sorozat nem áll le, akkor ciklusról ciklusra kezdődik a dolog elölről, ez pedig nem használ a munkahelyeknek, nem használ a nyugodt munkafeltételeknek és semmiképpen nem használ az ország politikai hangulata javításának. Ugyanis a tekintetben nem lehet kétség, hogy '98ban kormányváltozás lesz, de hogy ez meg fogjae változtatni... (Dr. Torgyán József tapsol. - Zaj, derültség, közbeszólás a bal oldalról: Felébredt Torgyán úr!) ..., nem tudom, hogy ez taps tárgyae, de azt hiszem, lényegileg ebben mindnyá jan egyetértünk: valamilyen formában a kormány változni fog. (Zaj, közbeszólások a bal oldalon.) Így van. De nagy hiba volna, ha a körömreszelőgyárban ezért a főmérnöknek is változnia kellene. Erről beszélünk '90 óta: egyszer le kell zárni ezt a dolgot. Ni ncs meg az a bizalom az országban, képviselőtársaim, hogy egy ilyen rendelkezés nem azt a célt szolgálja, hogy el lehessen küldeni azt a szerencsétlent, akinek egyetlen bűne van, hogy - mit tudom én, bocsánat, hogy ezt mondom - kereszténydemokrata. Tudom, hogy ez hiba egyesek szemében, de azért talán mégsem elbocsátási indok. (Zaj a bal oldalon.) Lehet erről évődve és barátságosan beszélni, de ez azért komoly dolog. Itt azt tessék megjegyezni, hogy félünk - nem egyedül és nemcsak a parlamentben. Nem elég a bizalom az országban, és ez mindannyiunknak rossz: rossz az ellenzéknek és sokkal rosszabb a kormánypártnak... - úgyhogy nekünk nem is annyira rossz. De azért mégis rossz, mert nem az a célunk, hogy egy bizalmatlan, egy rosszkedvű országban éljünk, hanem a z a dolgunk, hogy stabilizálódjon a helyzet, amennyire lehetséges.
