Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP):
2924 csökkenésének mérséklése. Ezzel szemben a munka törvénykönyvét módosító előterjesztés vagy nem foglalkozi k olyan lényeges kérdésekkel, mint amiket az előzőekben jeleztem, vagy éppen a társadalom jogos elvárásaitól eltérő koncepciót képvisel. A távolléti díj bevezetése az átlagkereset helyett bércsökkenést eredményez a munkavállalóknál. A kormány további enged ményeket tesz a túlmunka elrendelhetőségét illetően. Ez a kormányzati filozófia sajátos baloldaliságot takar. Azzal, hogy a kormány társadalmi támogatottság nélkül, a szakszervezetek tiltakozása ellenére terjesztette az Országgyűlés elé a munka törvényköny ve módosítását, egy bizonyítékát adta annak, hogy a társadalmi párbeszédet csak retorikai szinten és addig tartja fontosnak, amíg az ő hatalmi érdekeit szolgálja. Másrészt az sem titkolható tovább, hogy ez a kormány nem éppen szakszervezetbarát, hiszen köl tségvetési szempontból semmibe sem került volna egy olyan előterjesztéssel enyhíteni az amúgy is feszült politikai légkört, ami a munkavállalók érdekérvényesítő pozícióit javította volna. Természetesen fellelhető az előterjesztésben egykét gesztus értékű pozitív módosítás. De mindez nem elég ahhoz, hogy négy évre kipipálhassuk a munkavállalók iránti kötelezettségeinket. Összegzésként ki merem jelenteni, hogy a kormány által beterjesztett munka törvénykönyvét módosító javaslat nem munkavállalóbarát, hanem éppen az amúgy is hatalmi pozícióban lévő munkáltatói oldalt erősíti. Magam is szívesen vettem volna, ha a kormány vette volna a fáradságot, és ha már nem tud megegyezni a szakszervezetekkel, akkor legalább a pártokat kellett volna tájékoztatni, hogy legal ább mi megtudjuk, mi e konok magatartás valódi oka. Magam is azt gondolom - a szakszervezetekhez hasonlóan , hogy jobban tenné a kormány, ha visszavonná ezt a javaslatát, és a társadalmi párbeszéd alatt tartalmi konszenzuskeresést értene. Köszönöm, hogy m eghallgattak. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is megköszönöm. Szólásra következik Surján László képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. DR. SURJÁN LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony . Tisztelt Ház! A dolgok szerencsés alakulása, hogy nem oly késői órán kell elmondanunk ezeket a gondolatokat, mint ahogy az a múlt héten terveződött. Bár, akik kivártuk azt a tíz órát, azt hiszem, túlestünk volna rajta. A túlesés talán azt jelenti, hogy n em is olyan könnyű ez a nem is túlságosan nagyon hosszú módosítás. Elhangzott már a vita folyamán, és le is van írva az anyagban: mintegy kétéves tapasztalat összegzéseként látták az előterjesztők szükségesnek, hogy bizonyos pontokon módosuljon a munka tör vénykönyve. Elhangzott az is, hogy másféléves egyeztetés van e mögött az anyag mögött. Akik ismerik az egyes fázisokat, azt látták, hogy a módosítás mértéke fokozatosan csökken. Magyarán: az volt a kormányzati taktika, hogy amiben nincs egyezmény, azt kiha gyjuk és eltesszük későbbre. Ezek után tényleg érthetetlennek tűnik, miért nem sikerült végül is megszerezni az érintett partnerek egyetértését. Végül is, ami a kezünkben van, nem a munka törvénykönyvének valóban átfogó módosítása, és nem nyerte el a szaks zervezetek megítélése szerint egyébként kötelezően elnyerendő egyetértést. Képviselői minőségemben ezen a "kötelezően elnyerendő" kifejezésen el tudok mélázni egy kicsit, hiszen egyetlen törvényhozó szerv létezhet Magyarországon, ez az Országgyűlés, s nem föltétlenül bölcs dolog kiadni a jogosítványokat más testületeknek. Ez az érem egyik oldala. Az érem másik oldala viszont az, hogy egy szocialista vezetésű kormánytól valóban elvárható, hogy a munkavállalók támogatását meg tudja szerezni. Munkaadói támogat ása ugyanis többékevésbé a beterjesztett módosítványoknak van. Munkaadói oldalról azt halljuk, hogy jó, ha ezt gyorsan meghozzátok, de ez még kevés annak érdekében, hogy valóban jobbá legyen Magyarországon a munka világa.
