Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP):
2923 A munka törvénykönyve munkaidőszámítási metodikájával összhangban az üzemitanácstag és elnök munkaidőkedvezményét nem heti, hanem havi bázisértékben rendeli számítani. A javaslat sz erint az üzemi tanács tagjainak járó összesített munkaidőkedvezmény felhasználását az úgynevezett üzemi megállapodás a munka törvénykönyvétől eltérően is meghatározhatja. Ez mindenképp üdvözlendő módosítás, egységesítené az eltérő gyakorlatot, s így végül a munka törvénykönyvében is nevesítve lenne, illetve bevezetésre kerülne az üzemi megállapodás fogalma. Ebben a megállapodásban az üzemitanácsjogosítványok gyakorlásával és a munkáltatóval fennálló kapcsolatrendszerével összefüggő kérdések nyerhetnek ren dezést. Az üzemi tanács tagjai számára járó munkaidőkedvezmény összevonásának megszabott határa van, nem haladhatja meg a teljes munkaidő felét. Bővíti a munka törvénykönyve az üzemitanácstag munkajogi védelmének szabályait, a szakszervezeti tisztségvise lő védelmével analóg módon. Erősíti a munkavállalók jogait, annak érvényesítését az egyetértési joggal ellentétes munkáltatói intézkedés elleni bírósági eljárás határidőzése, s fenntartja ebben az ügykörben a kereset halasztó hatályát a munkáltató intézked ése tekintetében. Tisztelt Országgyűlés! Mindezen törvényi változások - jóllehet részletkérdéseket érintenek - az üzemi tanácsok működésében lényeges új elemeket hozhatnak. Elfogadásuk után hozzájárulhatnak a jövőbeni választások problémamentesebb lebonyol ításához, elősegítik, hogy a részvétel intézményes formája tovább szilárduljon, és a politika szférája után erősödjék a demokrácia a munka világában is, hogy a munkavállalók életét és sorsát befolyásoló döntésekben egyre többen nyilváníthassunk véleményt, s vehessünk részt az érintettek közül. Kérem önöket, hogy mindezek alapján támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is megköszönöm. Szólásra következik Sándorffy Ottó, a F üggetlen Kisgazdapárt képviselője. Szólásra készül Surján László, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Sándorffy Ottó képviselő úrnak. SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP) : Tisztelt Képviselőtársaim! A nemrég befejeződött vasutassztrájk nagyon fontos, n em megoldott kérdésekre mutat rá, mégpedig a tulajdonos munkabéke iránti felelősségére, nem kevésbé a kollektív szerződés fontosságára, elodázásának veszélyeire. Éppen ezért fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a kormány által benyújtott, a munkatörvényköny v módosítását célzó javaslat megkerüli az igazán fontos kérdéseket. (18.20) Szeretném egy érdekes változásra felhívni a figyelmet: addig, amíg az 1994. évi választások előtt az MSZPn belül az a vélemény alakult ki, hogy a szakszervezeteknek több befolyás ra volna szükségük - de legalábbis elégséges az, ami van , addig mára megfordult a helyzet, és a szakszervezet jogainak szűkítése a kormányzati cél. Ezt a tendenciát látszik alátámasztani a most tárgyalandó módosító csomag is. Mint ismeretes, a munka törv énykönyve módosítását illetően mind a mai napig nem sikerült az Érdekegyeztető Tanács keretén belül megállapodásra jutni. Ennek több oka is van, ami elsősorban a kormányzat és a munkáltatói oldal hozzáállásából fakad. Sajnos meg kell állapítani, hogy a kor mányzati és a munkáltatói oldal egyetértett abban, hogy a munkavállalói oldal által képviselt elvárások túlzottak és nem teljesíthetők. De mik ezek az elvárások? A munkavállaló érdekeit képviselni hivatott szakszervezeti tisztségviselők védelmének fokozott biztosítása; a szakszervezeti és üzemi tanácsi jogosítványok egyértelműbbé tétele; a munkavállalók érdekérvényesítő pozícióinak javítása; a reálbérek
