Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - Határozathozatal a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
2912 Engedjék meg, mivel túlléptem a kisebbségi előadóknak ilyenkor rendelkezésére álló időt.. . (Zaj, derültség, közbeszólás a bal oldalról: Mint általában!) ..., nagyon köszönöm elnök úr megértését... (Derültség.) ..., úgy gondolom, látni kell, hogy adva van egy olyan népszavazási kezdeményezés, mely tárgykörben már egyszer volt népszavazás a szaba ddemokraták kezdeményezésére, egyszer volt kezdeményezés az MSZPs Király Zoltán kezdeményezésére... (Zaj, közbeszólás a bal oldalról: Király Zoltán az teljesen más!) ..., miért ne lehetne lehetősége egy nagyságrendekkel nagyobb kezdeményezésnek, a Függetle n Kisgazdapárt kezdeményezésének, amely soha nem látott nagyságrendben, soha nem látott rövid idő alatt szedett össze sokkalta több aláírást, mint az eddigi összes ilyen kezdeményezés? Miért ne lehetne végre ennek a kezdeményezésnek a szellemében holnap - az egyébként is előírt alkotmánymódosítás helyett - ezt a minimális alkotmánymódosítást megejteni, és ebben az esetben minden kezdeményezés érvényesen lefolytatható. Úgy gondolom, igazán nem lenne kárára a mi demokráciánknak, ha mondjuk egy Chirac elnök úr és Jospin elnökjelölt úr között, a világ nyilvánossága előtt lefolytatott demokratikus vetélkedő következtében a magyar nép jelölhetné ki, hogy ki lesz a Magyar Köztársaság elnöke, és nem kéthárom képviselőtársunk döntené el parlamenti praktikákkal a mag yar nép sorsát az elkövetkezendő öt évre. Kérem ezért és elvárom az MSZPs képviselőktől is a támogatásunkat. (Taps a jobb oldalon. - Közbeszólás a bal oldalról: Éljen!) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt megkezdenénk az általános vitát , annyit szeretnék csak megjegyezni, hogy holnap nem fog az Országgyűlés az alkotmánymódosítás ügyében szavazni, tárgyalni sem fogjuk, csak a sürgősség ügyében fogunk állást foglalni. (Dr. Torgyán József: De el fogja fogadni a Ház! - Zaj a jobb oldalon.) E zt csak a pontosítás kedvéért mondtam. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság ülésén létrejött megállapodásnak megfelelően a vita első szakaszában a felszólalni kívánó képviselőcsoportok előadói kapnak szót, akik 1015 percben fejthetik ki álláspontjukat. M ost figyelemmel arra, hogy három képviselőcsoport jelezte írásban előre a hozzászólási szándékát, megkérném a szólásra jelentkezetteket, hogy úgy próbálják az idejüket beosztani, hogy 5 óráig a három hozzászólásra sor kerülhessen. Elsőnek Bihari Mihály kép viselőtársunknak adom meg a szót, MSZP, őt követi Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapártból és a Kereszténydemokrata Néppárt részéről Gáspár Miklós képviselőtársunk jelentkezett írásban hozzászólásra. Kérném, hogy ezt a szünetig tartó húsz percet a három ké pviselőtársunk úgy ossza be, hogy mind a hárman szót kaphassanak. Bihari Mihály képviselő úré a szó. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A két bizottsági vélemény ismertetéséből is kiderült, hogy nagyon sokféle szempontból lehet megí télni a köztársasági elnöki intézményt és a köztársasági elnöki intézmény létrejöttének útját és módját. Azzal az aktuálpolitikai megközelítéssel, amely néhány hozzászólásban dominált, nem kívánok foglalkozni, úgy vélem, hogy az Országgyűlés nem az a fórum , ahol az esélyekről kellene szót váltani, latolgatni kellene azt, hogy mikor, kinek van esélye, mikor fosztja meg a népet a népszuverenitási jogának gyakorlásától az Országgyűlés és mikor nem. Azt gondolom azonban, hogy nagyon komolyan veendő, egyik megkö zelítési lehetőség az, hogy a köztársasági elnöki intézmény Magyarországon, a Magyar Köztársaságban milyen erős legyen, milyen legyen a hatásköre, mi legyen a viszonya a kormányzószervekhez és a parlamenthez. (16.40) Ez végső soron egy ország kormányzati r endszeréről való állásfoglalást jelenti. Másrészről megközelíthető a köztársasági elnök intézménye a személyi legitimáció és az intézményi legitimáció oldaláról. Ennek keretében elsősorban azt kell eldönteni, hogy mi a jobb. Ha a köztársaság elnökét
