Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - Határozathozatal a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP):
2911 része sosem emelkedik jogerőre, hanem csak a kötelező, a rendelkező része. Az indokolási rész iránymutatóként fogható fel. Mit mond az Alkotmánybíróság? A következőket mondja annak az indokául, hogy visszautasítja az önök helyett való döntést: "A törvényhozás nem háríthatja át alkotmányellenes mulasztásának következményeit és ezzel jogalkotási és a népszavazás elrendelésére irányuló döntési felelősségét az Alkotmánybíróságra oly módon, hogy minden egyes országos népszavazá sra irányuló kezdeményezés esetén alkotmányértelmezési problémára hivatkozással az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri a népszavazás elrendelése tárgyában. (16.30) Ez összeegyeztethetetlen az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvével" - mondj a az Alkotmánybíróság. Tehát az Országgyűlésnek kellene döntenie, de az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága igyekszik az Alkotmánybíróság mögé bújni, és az Alkotmánybíróság egy korábban hozott, más tárgykörre vonatkozó, jogilag és nyelvileg is értelmezhe tetlen határozata indokolására, illetőleg rendelkező részére hivatkozik, ahol valamiféle burkolt alkotmánymódosítási tilalomról van szó. Csakhogy azt, hogy mit kell érteni burkolt alkotmányozási tilalom alatt, senkinek nem sikerült megfejtenie, mert ilyen fogalmat a magyar jogrend nem ismer. Nem is tudtak vele mit kezdeni, olyannyira, hogy a Ház sem módosította az 1989. évi XVII. törvényt, amelyet ugyanez az alkotmánybírósági döntés előírt; márpedig ha ma érvényben van a népszavazásról szóló törvény, akkor annak rendelkezései szerint kell eljárni. Ha már egyszer önök azt mondják, hogy a burkolt alkotmánymódosítás tilos, akkor én azt mondom, hogy tessék elolvasni az aláírásgyűjtő ívet, ami azzal kezdi az egész kérdés felsorolását, hogy kívánjae, hogy a jelen legi törvények módosításával következzék be minden. Tehát nyíltan teszi fel a kérdést, az egész előfeltételéül teszi azt, hogy a jelenlegi törvényeket megváltoztassák. Azt elvitatni, hogy az Országgyűlésnek vane arra jogköre, hogy a köztársasági elnök hat áskörét kibővítse, illetőleg hogy erre vonatkozhate a népszavazás, hadd hivatkozzam arra, hogy a népszavazásról szóló törvény kifejezetten kiemeli a törvény elveire vonatkozó népszavazási kezdeményezést, példálózó módon hivatkozik a törvény elveire. Nem l ehet a törvény elveit másként meghatározni, mint úgy, hogy egy törvénynél - amely létezik - szűkíteni kívánom vagy bővíteni kívánom a jogkört; tehát a törvény elveire nézve fogalmaz a második kérdés úgy, amelyre tehát így a jogszabályi alapok biztosítottak . A harmadik és a negyedik kérdéssel kapcsolatban arra hivatkozik a többség, hogy van egyszer a köztársasági elnöknek egy jogköre, de ez a köztársasági elnökre vonatkozik, nem az Országgyűlésre. Csakhogy - kérdezzük mi - a köztársasági elnökre vonatkozó sz abályokat ki állapítja meg? A Magyar Köztársaság Országgyűlése. Emlékezzenek vissza arra, hogy a múlt parlamenti ciklusban hányszor volt vita arról, hogy a köztársasági elnököt milyen jogkör illeti meg, a Ház hányszor folytatott erről vitát. Miért ne folyt athatna most vitát, vagy miért ne hozhatna olyan döntést - hogyha egyszer a Magyar Köztársaság alkotmányának 25. § (1) bekezdése kimondja , hogy a törvényalkotási jog első helyen a köztársasági elnököt illeti, ugyanis a 25. § (1) bekezdése azt mondja, hog y "Törvényt a köztársasági elnök, a kormány, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet". Ha egyszer törvényt kezdeményezhet a köztársaság elnöke, akkor nem lehet úgy módosítani az alkotmányt - mondjuk a holnapi egyéb irányú alkotmánymódosítás helyett , ami kimondja, hogy az Országgyűlés vagy a nép, adott esetben népszavazás útján, eredményes népszavazáskezdeményezéssel felkérheti a Magyar Köztársaság elnökét arra, hogy kezdeményezzen törvényt mondjuk a fiatalok érdek ében vagy mondjuk a nyugdíjasok érdekében? Törvényt mindig csak ezek ellenére szabad kezdeményezni, akkor alkotmányos? Elnézést kérek. Vajon a Bokrosféle csomag, amely ezeknek a terhére született, az alkotmányos, hogyha mi azt mondjuk, hogy ennek az ellen kezőjét: ezeknek a javára kezdeményezzenek valamit, akkor ott már gond van, akkor azt nem szabad jóváhagyni, alkotmányellenes a Független Kisgazdapárt kezdeményezése?
