Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - Határozathozatal a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Az országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ, a napirendi pont előadója:
2908 Megadom a szót dr. Avarkeszi Dezsőnek, a napirendi pont előadójának. DR. AVARKESZI DEZSŐ , a napirendi pont előadój a : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága határozati javaslatot nyújtott be országos népszavazás kezdeményezésének elutasításáról. A kezdeményezést - több mint 200 ezer aláírással - a Függetle n Kisgazdapárt képviselői adták át az Országgyűlés elnökének 1995. március 14én. Az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy az aláírások közül a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 10. § (1) bekezdésében megh atározott 100 ezernél több hiteles. A népszavazási aláírásgyűjtő ív a következő kérdéseket tartalmazta. Kívánjae, hogy a jelenlegi törvények módosításával a) 1995től kezdődően a Magyar Köztársaság elnökét közvetlen szavazással a nép vá lassza meg? b) a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozása érdekében? c) a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezzen törvényalkotást a fiatalok első munkahelyhez és első lakáshoz jutásának előmozdítására? d) a nép által megválasztandó köztársasági elnök a hivatalba lépésétől számított hat hónapon belül kezdeményezze egy, a nők 55 éves nyugdíjkorhatárát meghagyó új nyugdíjtörvény meghoz atalát? Szinte az aláírásgyűjtés megkezdésével egy időben alkotmányjogászok és a politikai pártok képviselői között szakmai vita alakult ki arról, hogy népszavazással kezdeményezhetőe az alkotmány módosítása. A vitát elsősorban az váltotta ki, hogy az Alk otmánybíróság egy korábbi határozata foglalkozott már népszavazás kiírhatóságával. A 2/1993. (I.22.) ABhatározat - többek közt - a következőket mondta ki: 1. A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a k épviselet. Népszavazás csak az alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben. 2. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást. Miután az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága szerint vitatott volt, hogy e határozat értelmében elrendelh etőe népszavazás az alkotmány módosítása tárgyában, a következőket indítványozta az Alkotmánybíróságnak: Az Alkotmánybíróság értelmezze a Magyar Köztársaság alkotmánya 19. §ának (3) bekezdését, valamint 30/A §ának (1) bekezdését, és foglaljon állást abb an a kérdésben: népszavazás tárgyát képezhetie az Országgyűlésnek az alkotmány 19. § (3) bekezdésének k) pontjában meghatározott jogköre, valamint a köztársasági elnöknek az alkotmány 30/A § (1) bekezdésében meghatározott jogköre. Ennek keretében az Alkot mánybíróság vizsgálja meg: 1. Népszavazás útján alkotmányosan kikényszeríthetőe az alkotmány módosítása? 2. Értelmezhetőe a köztársasági elnök hatáskörének növelése általában, a népszavazást kezdeményezők azon kérdése szerint, "kívánjae, hogy a jelenleg i törvények módosításával a nép által választandó köztársasági elnök hatáskörét növeljék meg a kormányzati hatalom korlátozása érdekében"? 3. Kötelezhetőe a köztársasági elnök törvényben meghatározott hatáskörének gyakorlására?
