Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 15 (82. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása
2903 "Amint az az elnök úr által is ismert, a Független Kisgazdapárt a köztársas ági elnök közvetlen választásáról népszavazást kezdeményezett. Az Országos Választási Bizottság elnöke tájékoztatott arról, hogy a több mint 159 ezer aláírás hiteles. Erre tekintettel felkérem az alkotmány- és igazságügyi bizottságot, hogy a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 9. §ának (3) bekezdése a) pontjában foglaltak szerint járjon el." Mit tartalmaz ez a törvényi rendelkezés? A következőket tartalmazza: A 9. § (1) bekezdése előírja: az országos népszavazást az Orsz ággyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül. Tehát ez egy imperatív előírást tartalmaz a kéthónapos időpontra vonatkozólag. A (3) bekezdés azt mondja: az Országgyűlésnek a né pszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza, tehát itt csak a népszavazás elrendelését lehet előírni, a) a jogi, igazgatási és igazságügyi, ez a jelenlegi alkotmányügyi állandó bizottság, előterjesztése alapján a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket... Igen ám, csakhogy nem eszerint járt el az alkotmányügyi bizottság, tehát nem a kérdéseket terjesztette elő a népszavazás megtarthatósága érdekében, hanem a Házszabályban nem ismert jogkört magának tulajdonítva, egy negatív megközelítést, egy pont ellentétes tartalmú előterjesztést tárt a tisztelt Ház elé. Ez egyértelműen nem lehetséges. Most arról már nem is beszélek, hogy a Házszabály nem ismeri a népszavazás vagy népi kezdeményezés következtében az országgyűlési határozati javaslat előterje sztésének intézményét. Tehát hiába van népszuverenitás, hiába rendelkezik erről az alkotmány, a Házszabály erről megfeledkezett. Egyáltalán nem ismeri a Házszabály a népszavazás intézménye következtében teendő lépéseket. Tehát itt egy rendkívül súlyos dolo gról van szó. Van egy érvényes jogszabályi előírás, ami azt mondja, hogy az Országgyűlés köteles kiírni a népszavazást, az alkotmányügyi bizottságnak semmi másra nincs joga, csak megvizsgálni, hogy a kérdések érthetőeke. Ha nem érthetőek, akkor újraszöveg ezheti a kérdéseket, de az, hogy... ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Képviselő úr, bocsánat, mi az ügyrendi javaslata? DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Kérném, elnök úr, öt perc áll rendelkezésre az indoklásra. Ha figyelt volna elnök úr, akkor azzal kezdtem, a házbizotts ág összehívását kértem, miután nincs joga az alkotmányügyi bizottságnak ilyen előterjesztéssel élnie. Ennek következtében a Ház nem tud miről tárgyalni. Én úgy gondolom, hogy miután ennek következtében a rendkívüli házbizottság összehívását nem lehet elodá zni az álláspontom szerint, mindenképpen el kell ennek értelmében dönteni, hogy milyen egyéb eljárás követhető, mert az alkotmányügyi bizottság előterjesztése szöges ellentétben áll a jogszabályi előírásokkal. Köszönöm a türelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Köszönöm szépen. Elnézést, képviselő úr, valóban öt perc áll az ügyrendi indítvány megtételére. Csak szeretném azért felhívni a szíves figyelmét, hogy a Házszabály úgy rendelkezik, hogy a Felszólalás ügyrendi javaslat tárgyában címs zó alatt azt mondja, hogy a napirendet vagy a tárgyalt napirendi pontot érintően. Most figyelemmel, hogy az Országgyűlés még nem állapította meg a napirendet, ezért elsőnek (Dr. Torgyán József: Akkor előzetes napirend.) megkérdezem a tisztelt Országgyűlést tehát, kérem szépen, nincsen ügyrendi javaslat, mert nincsen napirend. Utána, ha megállapítja az Országgyűlés, ügyrendi javaslatot lehet tenni, és ahhoz minden frakció hozzászólhat. Az ülés napirendjének elfogadása
