Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 10 (81. szám) - A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. VARGA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2858 közigazgatási szférát is érinti, akkor az egy más kérdés. Élesen külön kell választani ezt a dolgot. S mi éppen ezt az élesen különválasztást hiányoljuk többek között az önök politikai gyakorlatából, és ilyen i rányú aggályainkat fogalmaztuk meg az előbb ezzel a törvénymódosítással vagy törvényjavaslattal kapcsolatban is. Ez két külön szféra. Az egyik szféra a párton belüli, a másik szféra pedig a köz szférája. A kettőt összekeverni nem jó, nem ildomos. (Boros Lá szló helyét a jegyzői székben Dr. Kiss Róbert foglalja el.) Rátérve Csizmár Gábor és Kiss Péter képviselőtársaink törvényjavaslatára: ez a törvényjavaslat - ahogy már többen elmondták - két eltérő tárgyat kíván egy törvényben szabályozni. Ez önmagában még nem lenne baj, csakhogy e két tárgy szabályozása színvonalában, megfogalmazásában és szellemében is eltér egymástól. Ezért úgy vélem - s úgy látom, nem vagyok egyedül a tisztelt Házban ezzel a nézetemmel , hogy összességében egy ellentmondásos törvényjava slattal van dolgunk. Ellentmondásosnak tartom a javaslatot, mert az igaz, hogy e javaslat tárgyait - a Központi Ifjúsági Alapot és a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt - régóta és megalapozottan olyan bírálatok érték, amelyek indokolják, hogy az a rra hivatottak foglalkozzanak helyzetük törvényi, gazdálkodási problémáinak rendezésével, ugyanakkor az a véleményem, hogy ez esetben nem az Országgyűlés hivatott e kérdések rendezésére. A hatalommegosztás elvére épülő alkotmányos rendünkből és a jogállami ság gyakorlatából következően az említett kérdések rendezéséért eddig a kormánynak kellett viselnie a felelősséget. S ez esetben a törvényjavaslatot sürgősséggel benyújtó szocialista képviselőtársaink elvitatják a kormány jogát és önálló felelősségét abban , hogy a kérdést rendezhesse. A Központi Ifjúsági Alap esetében ez a felelősség az államháztartási törvényből, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány esetében az alapítói felelősség a Ptk.ból vezethető le. (11.10) Így ezen rendelkezések figyelmen kí vül hagyásával a jelen javaslat nemkívánatos precedenst teremthet és sértheti mind a kormány, mind pedig az Országgyűlés autonómiáját. Ezért tehát előre kell bocsátanom: kifogásaink vannak a javaslat elsősorban a Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvánnyal fogla lkozó részének törvényességét illetően. Megítélésünk szerint ugyanis az Országgyűlés ebben a javaslatban megfogalmazott formában nem vonhat el senkitől sem, még a kormánytól sem alapítói jogokat. Itt az előttünk fekvő javaslatban pedig éppen ez történik. H a jól értjük a képviselői szándékot, egy olyan alapítványt kívánnak az Országgyűlés hatáskörébe vonni, amelynek van alapítója, és ráadásul ezt úgy kívánják megtenni, hogy nem gondoskodnak a korábbi alapítvány megszüntetéséről. Ha ugyanis azt tartalmazná a javaslatuk, hogy kötelezik a kormányt arra, hogy a Ptk.ban szabályozott módon a bíróságnál kezdeményezze a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány megszüntetését és a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyonát ajánlja fel az Országgyűlésnek, hogy a z - mármint az Országgyűlés - maga hozzon létre közalapítványt ifjúsági célra, semmit sem szólhatnánk. Ha ez a szándék, akkor erre vonatkozó javaslat esetén nyilván készek lennénk megvizsgálni, hogy a Fideszfrakció milyen mértékben vállaljon részt egy, az Országgyűlés által alapított közalapítvány létrehozásában, kezelőszervének jelölésében és esetleg munkájában. Így azonban a javaslat ebben a formájában olyan szabályozást tartalmaz, amely a Ptk. jelenlegi rendelkezéseit véleményünk szerint sérti. A javasl at indoklásában és az előterjesztőknek a tisztelt Ház kijelölt bizottsága előtt kifejtett véleményében az szerepel, hogy a javaslatukkal gyorsítani kívánják a kormányzat munkáját. Ez az indok megszívlelendő, bár nem teljesen érthető számunkra, mert akkor e zt a javaslatot jóval előbb, például 1994 októberében is be lehetett volna nyújtani, amikor a kormány még hozzá sem kezdett az alap, illetve a közalapítvány felülvizsgálatához, és az előterjesztőknek - legalábbis a híradásokban megjelent tudósítások szerin t - már akkor megvolt a maguk javaslata. Megítélésünk szerint itt egy olyan - sajnos, az előbb láttuk , személyeskedésektől sem mentes, alapvetően politikai természetű vita elleplezésével állunk szemben, amely - nem először e koalíció történetében - elsős orban nem köztünk, hanem a koalíciós partnerek között feszül.
