Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 10 (81. szám) - A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
2849 módszert vezetnek be, amely ellentétes a Ptk.val, alapítói jogokat von el, és hosszú távon megakadályozza az alapító Ptk.ban előírt alapítói felelősségének érvényesítését. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők sok dolgot figyelmen kívül hagytak javasla tuk elkészítésénél: Nem igazán olvasták el az államháztartási törvényt, mert ha elolvasták volna, nem a miniszterelnök úrnak adták volna oda a Központi Ifjúsági Alapítványt. Nem olvasták el a polgári törvénykönyv 74/D §át a közalapítványról, ezért tévesen hivatkoznak a nemzeti és etnikai kisebbségi közalapítvány kuratóriumával kapcsolatos törvénymódosításra. Nem tanulmányozták az alkotmánynak a kormány jogállására és felelősségére vonatkozó szakaszait, és mellőzték a kormányuk ügyrendjére vonatkozó szabály okat is. Képviselőtársaink ugyan arra hivatkoznak, hogy legfontosabb forrásként meg kell említenünk az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottságban e tárgyban lezajlott március 1jei és március 22ei vitákat, de azt nem teszik hozzá, hogy ezeken az üléseken érdemi vita nem bontakozhatott ki, mert ez egyik hivatkozott bizottsági ülésnek sem volt a funkciója. Első esetben a bizottság - ellenzéki kezdeményezésre - meghallgatta a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a kormányzati ifjúságpolitikáról szóló tájékoztatóját, és ebben érintőlegesen foglalkozott a Központi Ifjúsági Alappal és a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvánnyal - annyira, hogy ezt követően, az ellenzéki képviselők véleményének mellőzésével, a bizottság levelet is írt Horn Gyula min iszterelnöknek, amelyben sürgette a kormányt a vonatkozó előterjesztések megtételére. Ez a levél azonban nem volt elég képviselőtársainknak: a levél elküldése után öt nappal benyújtották a jelen előterjesztést - úgy látszik, nem bízva az általuk támogatott pártelnökkormányfő intézkedőképességében. A másik bizottsági ülésen - tessék megnézni a jegyzőkönyvet - a bizottságnak csak arról volt módja véleményt nyilvánítani, hogy az előterjesztés alkalmas a tárgyalásra vagy sem. (10.30) A tartalmi és érdemi tárgy alást szorgalmazó képviselőknek a bizottság elnöke azt mondta: lesz majd alkalmuk később kifejteni az álláspontjukat. Ezen a bizottsági ülésen egyébként a szabaddemokrata képviselők kérlelésére és unszolására az előterjesztők halovány ígéretet tettek arra is, hogy visszavonják előterjesztésüket, ha a kormány időközben benyújtja a maga javaslatát. És ugyancsak itt hangsúlyozták többször is, hogy előterjesztésük szó szerint átveszi a minisztériumi tervezet szövegét. Az úriemberi egyezség ez idáig semmire sem kötelezte a nyilván koalíciós partnereikkel szemben is kellő bizalommal rendelkező szocialista képviselőket arra nézve, hogy visszavonják vagy módosítsák javaslatukat; az sem, hogy a kormányuk már döntött a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ügyeiben. Képviselőtársaink nagy buzgalommal foglalkoztatnak bennünket végül egy dolog érdekében, és ez nem más, tisztelt hölgyeim és uraim, mint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány, mint közalapítvány vagyonának reprivatizálása. A kurató riumi javaslatuk ugyanis nem más, mint a közalapítvány teljes magánosításának kísérlete. Tetszik, hogy ezt ilyen magabiztossággal teszik - és nem tetszik az, hogy mégsem vallják be eredeti szándékukat. Képviselőtársaim nagyvonalúan mellőzni igyekeznek azt az egyszerű tényt - mint azt már mondottuk , hogy itt egy közalapítványról van szó. Azt mondják, hogy "A gyermek- és ifjúsági szervezetek immár öt éve következetesen képviselik azon elvárásukat, hogy többségben legyenek az alapítvány kuratóriumában." Csak hogy öt évvel ezelőtt a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány a kormány által alapított magánalapítványként létezett. A kuratóriumába pedig az akkori kormány tisztségviselője, majd az alapítvány későbbi elnöke, Králikné Cser Erzsébet felkérte a tagokat - azokat nem választották. A Ptk. legutóbbi módosításakor a jogalkotó megkülönböztette a közalapítványt a magánalapítványtól, amelynek differencia specifikájaként éppen az alapítói jogállás szigorítását,
