Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 10 (81. szám) - A Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezéséről, a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. DOBOS KRISZTINA (MDF): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
2848 Tisztelt Országgyűlés! Azzal szeretném kezdeni: itt nem azt kell elsősorban problémának tartanunk, hogy két eltérő tárgyat kívánnak egy törvényben szabályozni az előterjesztők - mint ahogy azt egyik képviselőtársam már megemlítette , hanem sokkal inkább azt, hogy ellentmondás van a törvényjavaslat normaszövege és az indoklás között. Ez az ellentmondás pedig: a Központi Ifjúsági Alap esetében nem az a probléma, hogy az elkülönített alapot az államháztartási törvényben előírt módon ne szabályozták volna, hanem az, h ogy a meglévő szabályoknak nem megfelelően működik. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány esetében nem az a probléma, hogy törvény szükséges ahhoz, hogy közalapítvánnyá váljon, hiszen a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány ex lege, a törvény erejéné l fogva, már 1994. január 1je óta közalapítvány. Az a lényeges probléma, hogy nem működött rendeltetésének, az alapító okiratban foglalt céloknak megfelelően. Mindkét esetben az tehát a probléma lényege, hogy van egy legális alap vagy alapítvány, de a meg lévő szabályoktól eltér a működése, ezért illegitimmé vált. Ha ez így van, akkor azonban a vizsgálatoknak kell tisztázniuk az alap, illetve az alapítvány működtetőinek törvényes felelősségét, és a vizsgálatok által megállapított tények alapján az erre hiva tott szerveknek kezdeményezniük kell azok felelősségre vonását, akik rosszul sáfárkodtak a rájuk bízott értékkel, közvagyonnal. A jogállami és demokratikus Magyarországon egy ilyen eljárás szervei: az ügyészség, a rendőrség, az adóhivatal, az Állami Számve vőszék, a bíróság - de semmiképpen sem az Országgyűlés. Egy kérdés tehát, tisztelt Ház, hogy nekem, személy szerint tetszike vagy sem a Központi Ifjúsági Alapról szóló törvény vagy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány alapító okirata. Egy másik kérdé s pedig az, hogy megfelelneke ezek a meglévő szabályok a jelen követelményeinek. A tárgyalt esetben az előterjesztők egész egyszerűen összemossák az illegitim és az illegális - vagyis a nem megfelelő és a törvénytelen - kategóriáit, és ezzel egy logikai b űvészmutatványt hajtanak végre: úgy tüntetik fel javaslatukat, mint a megoldást egy problémára, miközben nem válaszolnak arra, hogy az új szabályok esetén mi a biztosíték arra, hogy azokat - legyenek bármily korszerűek, haladóak is - be fogják tartani azok , akiknek az alap vagyonával vagy az alapítvány eszközeivel gazdálkodniuk kell. Tisztelt Országgyűlés! Le kell szögeznem: mindkét esetben az a véleményem, hogy mind az alap, mind az alapítvány szabályozását korszerűsíteni kell. Ez a korszerűsítés a jelenle gi szabályok módosítását indokolja. De ennek az indoklása nem az, amit itt most képviselőtársaink előterjesztenek. Az előterjesztő előadói beszédében maga is elismeri, hogy "A Központi Számvevőségi Hivatal a Központi Ifjúsági Alapnál végzett ellenőrzése so rán megállapította, hogy a hiányosságok alapvetően a belső szabályozatlanságokra és a vonatkozó szabályok be nem tartására vezethetők vissza." Ebben az esetben az egy dolog, hogy érvényt szerzünk a vonatkozó szabályok betartásának - és ehhez egyébként az a lkotmányosság és a törvényesség talaján álló kormányzatnak minden eszköze adott , és egy másik dolog az, hogy egy teljesen új, úgymond korszerűbb, az igényeknek jobban megfelelő szabályozást készítünk. Nyilván az utóbbi esetben is fennállhat a fenti probl éma: egy mégoly korszerűnek mondott szabályozást is ki lehet játszani, lehet egy alapot rosszul és szakszerűtlenül működtetni, önérdekek szerint felhasználni a közpénzeket. Annak érdekében, hogy ez ne forduljon elő, az előterjesztők az alábbi garanciáikat állítják: a nyilvánosságot, amely egyébként mind az elkülönített pénzalap, mind a közalapítvány esetében más törvények szerint már eleve is adott; az ellenőrzést, amely egyébként mindkét esetben más jogszabályok szerint már előre adott; a döntéshozók kivál asztását, akiket az alap esetében csak körülírnak, de nem neveznek meg, és semmit sem írnak arról az eljárásról, milyen módon is történik a korosztályi szervezetek képviselőinek delegálása. A közalapítvány esetében pedig egy rendkívül aggályos delegálásos
