Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Salamon László): - DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP):
2703 a centralizálás, ami miatt az ellenzéki oldalról nem tudjuk el fogadni ezt a koncepciót és nem tudjuk általános vitára alkalmasnak tartani a törvénytervezetet. Megint csak jelzem azt a disszonanciát, hogy ezt egy baloldali kormánykoalíció teszi, amely az érdekegyeztetés partnereinek erősítését tűzte ki célul és az érd ekegyeztetés szerepének felértékelését hirdette az elmúlt négy év folyamán. Ugyanis ennek az a technikai módszere, hogy bizonyos céltámogatásokat kivesz a munkaerőpiaci bizottság hatásköréből, és ezen céltámogatásokat a Munkaügyi Minisztérium dönti el. Eze n céltámogatások ugyanakkor nincsenek korlátozva, tehát valójában lehetőség van arra, hogy az egész foglalkoztatáspolitikát kormányzati hatáskörben centralizáltan lehessen működtetni. A negyedik jellegzetesség, ami miatt a törvényjavaslatot az ellenzék nem tartotta általános vitára alkalmasnak, az, hogy elsősorban a munkaadók és a civil szféra, tehát a gazdasági szereplők által fizetett munkaadói járulékból finanszírozza nem kis mértékben már nemcsak a Szolidaritási Alapot, hanem a Foglalkoztatási Alapot is . Tehát esetleg lenne lehetőség a szolidaritási járulék csökkentésére, de ez a járulék nemcsak a Szolidaritási Alapot finanszírozza, hanem már az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközökön is át lehet csúsztatni ezen járulék fedezetét, ami azért is érthetetl en, mert ezzel a kormányzati szférába kerül a Foglalkoztatáspolitikai Alapnak az a része is, amelynek valójában nem kormányzati pénzek, hanem járulékok a forrásai. Ezzel megszűnik annak a reális esélye, hogy az élőmunkaterheket, és ezzel a munkaadói járulé kokat csökkentsük. Látni kell azt, hogy hiába papolunk mi, vagy hiába hirdeti a kormánytöbbség a feketemunka csökkentését, ha eközben a feketemunka ösztönzése folyik bizonyos törvényi adottságok által. Tehát akkor, amikor ilyen magasak az élőmunkaköltségek és esetleg lehetőség lenne azok csökkentésére - de ez nem történik meg , akkor a magas foglalkoztatási költségek következtében a feketemunka ösztönzése folyik kormányzati szinten. Hiszen ha nem lennének ilyen magasak az élőmunka költségei, akkor nem lenn e érdemes ilyen tömegben fekete vagy féllegális formában munkavállalókat alkalmazni, s akkor a költségvetési befizetések is nőhetnének. Az élőmunkaköltségek növekedése, sajnos, nemcsak ebben a törvényjavaslatban fordul elő, hiszen a táppénz szabályozásának új módja, a tbjárulékalap szélesítése, az egészségügyi szolgáltatások csökkentése és ezzel a Foglalkoztatási Alap járulékból finanszírozott volta négy olyan új jellegzetesség, ami egyértelműen vagy a szolgáltatások csökkentése oldaláról, vagy pedig konkr étan a járulékok növekedése oldaláról az élőmunkaköltségek drágulását eredményezi, és ezzel a feketemunkát ösztönzi. A bizottság ellenzéki oldala, mivel kimerítő vita után ezekre az érvekre nem vagy nem megfelelő ellenérveket kapott, az általános vitára va ló alkalmasság tekintetében elutasítólag foglalt állást. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Salamon László) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőtársaim felszólalására kerül sor. Először megadom a szót Füle István képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt frakciójából. Őt Rott Nándor képviselő úr követi. DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az önök előtt ismeretes, a gazdaság helyzete az év elején a kormányt olyan intézkedések meghozatalára kényszerítette, amelyek következtében szükségessé vált a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének átalakítása is, elsősorban a munkavállalásra való ösztönzés, a feketemunka végzésének visszaszorítása, a pénzeszkö zök takarékosabb felhasználása érdekében. (12.30) A most benyújtott törvénymódosítás ezért is szorosan kapcsolódik a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz, a szociális törvény, a társadalombiztosítási jogszab ályok változásaihoz, a pótköltségvetési törvényjavaslathoz.
