Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2681 személyi jövedelemadóval - egy olyan új elosztási rendszert teremt, ami nagyon hátrányos a vidék számára. A vidék sok helyen alacsony jövedelmű vagy semmi jövedelmű válságövezetekben munkanélküliséggel tarkított. Azt hiszem, azt nyíltan kimondhatjuk, hogy a nullának a 35 százaléka pont annyi, mint a 30 százaléka, és rámutattunk akkor is, hogy 40 milliárd forintot ez a fajta elsz ámolási rendszer kivon az önkormányzati szférából, és tessék megnézni, hol a legnagyobb a jövedelem, s hol a legkisebb a munkanélküliség, a fővárosban. Ez a struktúraváltozás a vidék Magyarországa helyett egy fővároscentrikus politikát testesít meg, és az újonnan bekövetkező önkormányzati csődök, sőt most már megyei csődök pontosan igazolják azt, amit fél évvel ezelőtt mondtunk. Ha ehhez hozzátesszük a vidéki kórházak, iskolák, továbbtanulási lehetőségek megszüntetését, azt hiszem, nem azon az úton járunk, hogy megoldjunk problémákat, hanem egyre több olyat teremtünk, amelyik gólemként fog fölénk magasodni, és megoldatlan problémák halmazát hagyja az utókorra. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Soron következik Bauer Tamás, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Őt követi majd G. Nagyné Maczó Ágnes, a Független Kisgazdapárt részéről. A Szabad Demokraták Szövetségének 20 perc áll rendelkezésére. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képvi selőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Az egyik ellenzéki vezérszónok azzal kezdte vezérszónoklatát a jelenlegi törvényjavaslat vitájában, hivatkozva a televíziós hirdetésre, hogy ilyen még nem volt. Igaza van, ilyen az elmúlt 25 évben nem volt. Nem fordult elő a z elmúlt 25 évben, hogy úgy szembenézett volna bármely kormány az ország tényleges helyzetével és lehetőségeivel, mint ahogy ezt ez a kormány a koalíciós kormányprogramban és az annak megvalósítását célzó intézkedéseiben megtette. Azt mondtam, hogy az elmú lt 25 évben, mert egy kicsit korábban, a hatvanas évek közepén, ez egyszer már megtörtént, hogy az akkori kormányzat megpróbált szembenézni az ország tényleges helyzetével és lehetőségeivel, s ki is alakított az akkori körülmények között egy olyan programo t, az új gazdasági mechanizmus programját, amely ígérte a felzárkózás lehetőségét. Ha most, és különösen négyöt évvel ezelőtt, a rendszerváltás kezdetén jobb volt Magyarország helyzete, indulófeltétele, mint Lengyelországé, Romániáé vagy a többi középkel eteurópai országé, akkor ez annak volt köszönhető. S ha öt év múlva vagy tíz év múlva ismét jobb lesz, akkor ez annak köszönhető, hogy most van a kormánynak ereje és bátorsága reális gazdasági programra. (10.30) Akkor is, harminc évvel ezelőtt is rengeteg aggodalom, rengeteg félelem övezte az új gazdasági mechanizmust. A kultúra képviselői féltek, hogy mi lesz a kultúrával, akkor is szembefordultak vele a vezető szakszervezeti funkcionáriusok, és sajnos nem is sikerült következetesen végigvinni. Ez a félel em még ma is hallható volt, és tegnap is Czoma Kálmán képviselőtársunk szavaiban, aki még ma is azt érzékeli, hogy mennyire félt a magyar társadalom ettől a változástól akkor is. Ha már itt kisgazda képviselőtársunkat idé ztem, akkor hadd mondjam el, hogy ennek a programnak a legkövetkezetesebb, legkeményebb kritikáját ebben a Házban kétségtelenül Torgyán József képviselőtársunktól, a kisgazdapárt frakcióvezetőjétől hallottuk. Tőle hallottuk a legkeményebb, a legmeggyőzőbbn ek tűnő szavakat. Ő mondta el például azt, hogy ez a program növeli az importigényt, megfeledkezve arról, hogy első intézkedése a leértékelés és a vámpótlék bevezetése volt, amelyik nyilvánvalóan csökkenti az importigényt. Ő mondta el azt is, hogy az alapv ető emberi jogokat sértő beterjesztésről van szó, amikor azt merészeli mondani a pénzügyminiszter, hogy a munkanélküliség a piacgazdasági körülmények között feltétlenül fenn kell hogy álljon. Nem tudom, azt akarta ezzel érzékeltetni, hogy egy kisgazda
