Országgyűlési napló - 1995. évi tavaszi ülésszak
1995. május 9 (80. szám) - A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
2682 korm ány esetén nem lenne munkanélküliség Magyarországon? (Zaj a Független Kisgazdapárt padsoraiban. - Közbeszólás: Elnök Asszony! Utasítsa rendre, a tárgyról beszéljen.) Hadd emlékeztessek arra, hogy Európa országai közül tíz százalék körül van a munkanélkülis ég Franciaországban, Olaszországban, Angliában, Dániában, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, öt százalék körül van Németországban, Ausztriában, Norvégiában, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, és egyetlen ország van: Svájc, ahol egy száz alék körül van a munkanélküliség, hiszen ott a vendégmunkásokat szokás elküldeni, hogyha a konjunktúra ezt kívánja. Torgyán képviselő úr egybevetette a 170 milliárd forinttal az 1,4 milliárd dolláros cserearányveszteséget. Nem tudom, hogy komolyan vehetie valaki azt, hogy a cserearányveszteség jobb kormányzati politikával megtakarítható lett volna. A legszebb állítása most már a pótköltségvetési vitában az volt, amikor azt vetette a kormány szemére, hogy a költségvetés bevételei közül mindössze 5,6 száza lék származik a gazdaságból, tehát a társasági adóból és 71 százalék a lakosságtól. Ő azt tartja kívánatosnak, hogy mindössze 2530 százalék származzon a lakosságtól, 6065 százalék pedig a gazdaságból. Hadd emlékeztessem arra a jelenlévőket és talán őt is , ha valahol ezt követi, hogy például Ausztriában a költségvetés bevételeinek három százaléka származik a gazdaságból, 78 százalékát a lakossági adókból szedik be, Angliában 11 százalék a gazdaságból és 73 százalék a lakosságtól, Belgiumban 6 százalék, ill etve 87 százalék, Franciaországban 5 százalékot a gazdaságból, 82 százalékot a lakosságtól szednek be, Hollandiában 7, illetve 86 százalék, Németországban 3, illetve 91 százalék ez az arány. Ilyen képtelenségeket mond el nekünk a kisgazdapárt tisztelt frak cióvezetője... (Dr. Kávássy Sándor: Akkor tessék elmondani, amikor itt van. - Gellért Kis Gábor: Üljön itt, most van a vita.) . Azt hiszem, hogy ő egy félreértés áldozata. A demokrácia őshazájában, Angliában a demokráciának van két alapintézménye. Az egyik a Temze partján a parlament, a másik 20 kilométerrel odébb a Hyde Park sarka. (Dr. Bernáth Varga Balázs: A törvényről mikor beszélsz?) Úgy látom, hogy Torgyán képviselőtársunk nem tud különbséget tenni. A Hyde Park sarkán el lehet mondani, hogy világvége, el lehet mondani azt, hogy öröklét, el lehet mondani, hogy legyen köztársaság Angliában, és el lehet mondani, hogy legyen szabad királyválasztás. El lehet mondani, hogy szűnjön meg a hadsereg vagy hogy vezessék be a kötelező katonai szolgálatot. El lehet m ondani, hogy csökkentsék a benzinárat, és el lehet mondani, hogy emeljék a duplájára. El lehet mondani, hogy minden fiatalnak legyen első munkahelye, és el lehet mondani, hogy minden fiatalnak legyen első lakása. El lehet mondani, hogy csökkentsék a nyugdí jkorhatárt és hogy emeljék... (Dr. Győriványi Sándor: És egyes embereket is lehet gyalázni. A hátuk mögött gyalázni egyes embereket.) .., el lehet mondani, hogy csökkentsük 38 órára a heti munkaidőt. Mindent el lehet mondani, mert nincs következménye, mert nincs érte felelősség. A parlamentben viszont nem. (Dr. Győriványi Sándor: Nem a tárgyról beszél. - Zaj.) Azt hiszem, hogy áttérnék a Hyde Parkról a parlamentre. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Képviselő Urak! Arra kérem önöket, hogy ha reagálni akarnak, akkor ne menet közben vagy ne ilyen hangosan, hanem kétperces keretekben. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Ha megengedik, akkor most a Hyde Parkról visszatérnék a parlamentre és azokra a valódi vitákra, amelyek a kormányprogram körül lefolytathatók és lefolytatandók. Mert vol t ebben az Országgyűlésben valódi vita is, és van valódi vita is arról, hogy ez a fajta program jól szolgáljae a gazdaság jövőjét. A másik három ellenzéki párt részéről egy olyan valóságos kritika hangzik el, amely egyoldalú fiskális szemlélettel vádolja a kormány politikáját, és azt a benyomást igyekszik kelteni, hogy ezzel szemben a növekedés alternatíváját a jelenlegi ellenzék képviseli. Ilyen jellegű
